Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

lenszövetkezetet. Állítólag 6 millió pengő az üzletrész tőkéjük. A mi üzletrésztőkénk mindössze 3 3.000 pengő, de mindennél nagyobb erőt ad az a tény, hogy ez a szövetkezet valóban alulról épült, a nép akarta, a nép csinálta, a nép fogja csinálni. Szelleme, emberei valóban alturisták. Meg van benne minden szövetkezelnek sine qua nonja, az egészen páratlan összetartás, és a páraüan fej lett szövetkezési akarat. A szövetkezetnek a telepesek közös vagyonának kezelésénél is szerepet kívánunk juttatni. Ez a nép 180 éves száműzetése alatt megtanult állami gyámkodás nélkül élni. Ezt a szellemet nem szabad kiölni, ellenkezőleg, erősíteni és terjeszteni kell. A közös vagyon sorsáról döntsön közvetlenül maga a nép. Közgyűlésén ő határozza meg, milyen házakat ajánl fel az államnak gazdasági iskolák, tanfolyamok létesítésére, hol ad szolgálati lakást körorvosoknak, egészségügyi intézményeknek, iskoláknak és szövetkezeteknek. Ő foglalkoznék azzal is. hogy a rövidesen jelentkező népfelesleget hogyan vezessük le, az üres házakat és tartalékföldeket hogyan osszák szét. Még egy jelentős fontosságú juttatási problémáról szeretnék szólani. Egy megváltott középbirtoknak néhány száz holdját nem tudtuk betelepíteni, mert nem volt hozzá ház és építkezni ma nem lehet. A földművelésügyi kormányzat arra gondol, hogy itten egy mintabirtok létesüljön, kifejezetten állattenyésztésre. A cél a háború során meglehetősen leromlott marha, főleg tehénállomány feljavítása lenne. E gondolatot elsőrendűnek tartjuk. Ha az államnak van pénze és apparátusa a gyors intézkedésre a szövetkezetnek megállapodást kell vele létesítenie. Ebben biztosítani kell. hogy a gazdaság a telepeseket kedvezményes áron jó tenyészanyaggal lássa el. Ki kellene kötni azt is, hogy az állam talán évenként cserélve minden faluból behívjon egy-egy fiatal házaspárt s velük dolgoztasson. Azok így megtanulnák a modern cs okszerű állattenyésztést. Ha az államnak ilyen nagyszabású gazdálkodáshoz nincs most befektethető pénze, vagy lassú a hivatalos apparátus, akkor a szövetkezet állami irányítás és ellenőrzés mellett maga is hajlandó lenne ezt a gazdaságot, mint a telepesek közös mintagazdaságát már most ősszel megindítani. VI. A telepítés finanszírozása. Tudomásom szerint a bácskai telepítés - akkori értékben - 1.500.000 pengőbe került. Eddig a telepítésre kereken 50.000 pengőt költöttünk el. Ezt az összeget is sikerült pár kényszervágásra került, vagy igénybevett bundos jószág árából, az államkincstár megterhelése nélkül előteremteni. Ez állatokat a telepeseknek kellett volna adm, tehát a telepítést lényegében ők maguk finanszírozták. Munkatársaim a telepesek vezetőiből jelentkezett papok és tanítók és néhány lelkes fiatalember volt. A legminimálisabb költségtérítésért végeztek valóban heroikus munkát. Vll. Konkrét javaslatok. Az ismertetett helyzet sürgős intézkedéseket tesz szükségessé. Erről szólva előrebocsájtom, érinteni sem kívánom a sváb kérdés általános megoldásának ügyét. Tudom, hogy a sváb kérdés nemzetközi ügy. A szövetséges hatalom dönti el. vájjon a keleteurópai német települések további fenntartása veszélyt jelent e az európai demokrácia számára? Ha úgy találják, hogy igen. a lengyelországi, csehországi, romániai és