Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)
III. A német lakossággal szembeni intézkedések
magyarországi német településeket egységes szempontok és egységes elvek szerint fogják kezelni. Bonyhádra töredékes hírek jutottak el arról is, hogy a sváb kérdésben rendeletek készülnek. Itt nem a sváb kérdés nemzetközi, vagy akár csak belföldi rendezéséhez kívánunk hozzászólni. Csupán arról van szó, hogy a bonyhádvidéki és ténylegesen már végrehajtott telepítés ügyeit, mint akut problémát rendezzük. Javaslataink egy része új rendeletek kiadásának kérelmezésérc vonatkozik, más része pedig egyszerű közigazgatási intézkedések végrehajtására irányul. Három kérdés rendeleti szabályozását tartjuk szükségesnek. 1. A németek politikai jogainak átmeneti korlátozása. Németországban felfüggesztették a németek politikai jogait. Mindaddig, amíg a német nép demokratikus átnevelése be nem fejeződik, a politikai önhatalmat a szövetséges hatalmak gyakorolják. A szövetséges hatalmaknak ezt az intézkedését az előzően előadott okok miatt célszerű lenne Magyarországra is kiterjeszteni. Egy egész rövid rendeletben ki kellene mondani, hogy mindazok, akik a legutóbbi népszámláláson magukat német anyanyelvűnek vallották, nem lehetnek politikai pártnak tagjai mindaddig, amíg a német nép demokratikus átnevelése be nem fejeződik. így a németek nem tölthetnek be a demokratikus rendszerben a párttagsághoz fűződő közfunkciókat. Nem lehetnének tehát tagjai a nemzeti bizottságoknak, ezzel a községi bírók és elöljáróságok kérdése is megoldódnék. 2. A menekült magyarok bútorokkal és ágyneművel való ellátása Az előző kormányzat lelkiismeretlen módon utolsó percig azt hirdette, hogy a telepesek nyugodtan maradhatnak a Bácskában. Később hirtelenül, egyik napról a másikra elmenesztette őket. Persze bútoruk teljesen, ágyneműjük pedig nagy részben ottmaradt. Ma a Bundos ingóságok nagyobb része az elkobzott házak egyik lepecsételt szobájában van elraktározva, kisebb része pedig ideiglenes őrizetként a telepeseknél van. Ha rendelkezés nem történik, megtörténhet, hogy a telepesek télire a kopasz falak között maradnak. Szükséges tehát az ügy rendeleti szabályozása. E szabályozásra a Szlovákiából egyre nagyobb számmal egész kis kézipoggyásszal étkező menekültek miatt is szükség van. Javaslatunk az, hogy egy rövid rendelet mondja ki, hogy a földrefonn rendelet során elkobzott ingatlanok tulajdonosainak, háztartási cikkeiből és ágyneműiből az ezek nélkül érkezett menekülteket ki kell elégítem úgy, hogy nekik is maradjon és a menekülteknek is jusson. Az elosztást részletekbe menő rendeleti szabályozás nélkül a telepítéssel foglalkozó szervek végeznék. A telepesek, illetve menekültek az ingóságokért Bundosok részére többéves részletben méltányos megváltási árat fizetnének. 3. Marha-cs lopasszusok ügye. A háboríi folyamán a telepesek lovainak és marháinak igen jelentős részét elvették. A különböző csapatok ezek helyett több esetben passzus nélküli állatokat hagytak. Ha ezekért az állatokért eredeti tulajdonosuk jelentkezik, azokat neki vissza kell adni. Ez elvileg helyes. E függő állapotot mégsem lehet sokáig fenntartani. A passzus nélküli állatokat ma komoly veszélyek fenyegetik. Ezért rendeletileg ki kellene mondanunk, hogy amelyük állatnak a gazdája 30 nap alatt nem jelentkezik, annak a passzusát a tényleges birtokos részére kell kiállítani. Ezt az intézkedést indokolja az is, hogy a cserébe adott lovak jelentékeny része ukrajnai eredetű. A fentebb említett három rendelet kiadásán kívül a telepesek érdeke bizonyos közigazgatási intézkedések sürgős végrehajtása is. Ezek a következők:
