Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

II. Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottságának állásfoglalásai

dos felszólította őket a jelvény levételére, de ők azonban ezt megtagadták. A százados dühében nagyon szidta az embereket. Miközben Rüll János e szavakat intézte hozzá: A jelvénytől nem válok meg, hogy magyar vagyok nem tagadom, lűszen apám is az volt és a fronton hősi halált halt hazájáért. Kijelentem, hogy az egész famíliám magyar volt és az is marad örökké. Megállapítottam ezeknek az embereknek a hűségét és ragaszkodását a hazájukhoz. Rüll János ki a német kormányzat alatt magyarságáért üldöztetést szenvedett, most azonban rajt szerepel a kitelepítési listán. Sajnos a tömegmozgalomnak egy-egy áldozatának mindig kell lenni. Ehhez az elvhez én mindig csatlakozni fogok. Kéri Dezső: A kitelepítésekkel kapcsolatban a Magyar Kommunista Párt mindent elkövetett, hogy szabálytalanságok ne fordulhassanak elő, ezért úgy maga. mint pártja nevében visszautasítja Schuller Zoltán indítványát és az indítvány felterjesztéséhez nem járul hozzá. Mi az általános vádakból indulunk kijelentem pártom nevében. Mercz Henrik soha nem volt semmiféle pártnak tagja a múlt vezetés alatt ezt igazolvánnyal is bizonyította és a végén mégis kiderült, hogy SS tag volt. A Népszavát olvastam és kiutaztam Szederkénybe a Nemzeti Bizottsághoz. Ott kiderült, hogy édesapja a Bizottságnak tagja volt és ő állította ki fia számára ezt a hamis igazolást, mely szerint fia ártatlansága mellett tanúskodik. Az ottani vezető Nyomjától 12 mentesítő kérvényt mutatott, amelyben már döntés is volt. A 12-ből 7-et mentesítésrejavasolt a mentesítő bizottság. Akárhány kérvény érkezik be. mindegyiknél a törvény értelmébenjárnak el. Furcsának tartom és kérdem, hogy a Baranyai Nemzeti Bizottság hogyan jön ahhoz, hogy egy törvényt megbélyegezzen. Semmi olyan határozathoz pártunk nem járul hozzá, ami a kitelepítés felfüggesztésére irányul. Kazár Andor igazgatósági tag: A mentesítést szolgáló iratokat és pártigazolványokat tényleg nem szokták figyelembe venni, ha azokat a bizottságban nem támogatja senki. Az első dolgunk annak elintézése, hogy azt figyelembe vegyék, ez azonban igen nagy erőfeszítésbe fog kerülni. Ha valaki egy mentesítő pártigazolványt terjeszt be, azt a bizottság hamisnak tartja és elutasítja, vagy figyelmen kívül hagyja. Tehát valóban hiba van az elvben. Kétség esetén a vádlott javára kell dönteni. Az a szomorú felfogás alakult ki. hogy aki szót emel ezekben az ügyekben maga is gyanúsnak bizonyul és a benyújtott iratok hamisak. A közokiratokat általában hitelesnek kell elfogadni és kétség esetén a kétséget támasztónak kell bizonyítani. Feltétlenül szabályozni kell tehát az eljárást, nem beszélek arról, hogy függesszék fel akitelepítést, de igenis beszélek arról, hogy az ezzel kapcsolatba hozott dem. jogszabályok betartassanak. Minden kérvényt cl kell hogy fogadjon és tárgyalás alá is vegyen. Többszáz kérvény elintézést nyer egy-két óra alatt, ebből is látszik, hogy igazságos elintézést nem nyerhet az ügy, mert ilyen rövid idő alatt az összes irat nem betekinthető. Szükséges tehát, hogy itt változás történjen. Egy példában megemlíti, hogy ez az eset a népbíróság előtt zajlott le, melyen kiküldetésben voltak az összes demokratikus pártok képviselői. Volksbundnak olyan személyeket minősítettek, akik nem voltak volksbundisták, hanem az akkori német ellenes közjegyzőnek a kérésére léptekbe, hogy megfigyeléseket eszközöljenek. Ezek az emberek Volksbund tagságukkal jó szolgálatot tettek a hazának és a nemzetnek. Ugyanezen emberekről a helyi Nemzeti Bizottság nemzetellenes magatartást állapít meg és kitelepítés alá vonta őket. Olyan értelmű felszólalása, hogy adják meg a lehetőséget és módot a védekezésre és a mentőbizonyításra. Vegyék figyelembe a pártközpont igazolását és vegyék figyelembe a felelős