Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

II. Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottságának állásfoglalásai

jegyző konkrét adatokkal alátámasztott igazolását. Kijelenti, hogy az MKP. sem zárkózhat el az elől, hogy emberek megóvassanak a méltánytalan üldöztetés elől. Szűcs: Rámutatott arra, hogy a gazdag svábok annak idején meg tudtak mindent mozgatni, hogy itüriaradhassanak, míg a náluk béresként és cselédként alkalmazottak kitelepítésre kerültek, mert azoknak nem volt miből megfizetni, vagyis megvenni hazájukat. Legalább 50 községet tudna felsorolni, ahol a kitelepítendő gazdag svábok bosszúból rettentő nagy károkat okoztak Baranya vm. egyes területein. Hogy a kitelepített németségnek milyen igazolásokat adnak, a választások idején élénk példa volt. Bizonyították, hogy az illetők mindenkor jó hazafiak voltak. Ezen iratok kiadói az igazi támogatói a német hadigépezetnek. Nagyon sok ember van ma, aki a német éra alatt nagy nyilas volt és most a jelen helyzetben pedig vezető szerepet töltenek be. Amikor szegény munkás emberek kitelepítéséről volt szó, a MKP. kérte a kormány bizottságát, hogy egyes esetekben tekintsen cl a kitelepítéstől. Sem magam, sem pártom nevében nem felek attól, hogy jönne egy olyan fordulat, amely visszaütne a Magyar Kommunista Pártra, vagy a demokráciára. S c h u 11 e r : Magam is hazaárulónak tartom azokat, akik volksbundisták voltak és SS katonák, de szót emelek azok érdekében, akik hűségesek voltak nemzetükhöz. A beremendi állami gazdaságban gazdasági cseléd volt az egyik ember, felesége tiszta magyar érzelmű és venű Diószegi Anna férjére nem volt mentség felesége magyarsága és kitelepítették őket. Követeli, hogy vegyék mindenhol tekintetbe és figyelembe a bizonyítékokat. Nem tud egyetérteni Kazárral abban, hogy nem kell felfüggeszteni a jelenlegi törvényt, mert mire megszületik az új végrehajtási utasítás, addigra ártatlan emberek százait telepítik ki. Ennek a kérdésnek szerinte nincs semmi politikai hátterc. Nem lehet ebből politikumot csinálni. Ballá tisztifőügyész: Én nem sváb kitelepítési célzatosságból kívánok hozzászólni az ügyhöz. Az én véleményem Leitner János vókányi volt községi bírónak az esetéről vonom le. A svábok betörése után 1944. márc. 19-i napokban a legelső volt, akit vidékre hurcoltak és fogdába zártak a halálraítélt politikai foglyok közé. Ezt az embert állandóan fenyegették a Gestapo emberei agyonlövéssel és hasonló dolgokkal. Mauthausenban együtt szenvedett velem, végre nagy nehezen hazakerült és most kitelepítési listán szerepel a neve. Főispán urat megkértem, hogy adjon fel egy táviratot Fischernek, hogy mentesítsék ezt az embert. Fischer ismerte az esetet a mauthauseni bajtársáról. Fischer a legmesszebbmenőkig érő támogatást ígérte. Én abban a tudatban, hogy a mentesítés megtörtént holtpontra tettem az ügyet. Az ottani politikai vezetőség kérte, hogy a főispánnal együtt azonnal menjünk ki az ügy újbóli tárgyalása végett. Most az az indok merült fel ellene, hogy Leitner a németektől lopott és azért került Mathausenbe. Jelen helyzetben pedig az merül fel ellene, hogy szidja a demokráciát és azért került a kitelepítési listára. Nem is csoda, hogy szidja a mai demokráciát, amikor a múlt vezetés alatt azért szenvedett és deportálva lett és most újból csak kitelepítésre került. Ez az ügy sajnos még a mai napig sem nyert elintézést, és hiába minden közbenjárás. Kéri a Nemzeti Bizottságot, hogy tegyen valamit Leitner ügyében. dr. S i m o r: 2-3 felszólalásban hallottuk, hogy ne vigyünk ebbe a kérdésbe politikumot, mert ez a kérdés maga egészében politikum. A potsdami egyezmény nem jár el igazságtalanul. Vitatkozik a cselekvő párttagsági igazolással. Azt mondja, hogy több ilyet adtak ki. mint