Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

I. Hangulatjelentések

nek valló svábokat telepítik ki, hanem a magyarhű svábokat is ez a sors éri. A svábok között elterjedt, s talán szándékos propagandával terjesztett híresztelés erősen befolyásolja a magyarhű lojálisán viselkedő svábok közhangulatát is, ami a mezőgazdasági munkálatok kárára van abból a téves feltevésből kiindultan. hogy „miért műveljem ezt a földet, amikor úgyis elvisznek Magyarországból." Szükségesnek tartanám, hogy a kormányzat egy sürgős hivatalos kommünikében kiadandó tájékoztatásával tiszta helyzetet teremtene e téren, ami bizonyára tájékoztatásával megnyugvást is hozna. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a mohácsi járásban vannak sváb községek, ahol a svábság a legnagyobb volksbund terror ellenére, a legnehezebb időkben meg merte vallani a magyar hazához való feltétlen hűségét, még egyéni szenvedések és áldozatok árán is. A mohácsi járásban lévő Szajk községben közel 90 %-ban magyarhű volt a svábság. A sváb kérdéssel összefüggően jelentenem kell azt is, hogy az elmúlt héten a MÁV munkaszolgálatosok miniszteri biztosa Ruszcsák Lajos rendőrőrnagy vasútépítési munkálatok céljaira szükséges munkaerők összeszedése céljából razziát rendezett a pécsi rendőrfőkapitányság bevonásával, valamint a Mohács városi cs járási kapitányság közreműködésével a mohácsi járásban levő sváb falvakban. A razzia éjjel, meglepetésszerűen történt és közel 400 sváb munkaerőt szedtek össze. Sajnálatosan meg kell állapítanom felelősségem teljes tudatában, hogy olyan svábokat is összeszedtek, akik nem voltak volksbundosok. Teljes mértékben helytelenítem, hogy a nem volksbundos svábokat Ruszcsák Lajos rendőrőrnagy csak abban az esetben akarta elengedni, ha helyettük a hozzátartozók volksbundos svábokat állítanak. Az ilyen eljárás a legnagyobb mértékben veszélyezteti a köznyugalmat nemcsak a svábság, hanem a demokratikusan gondolkodó magyarság előtt is. Egyéni felelősségrevonásról van szó, az emberi méltóságot nem lehet emberese révei lealacsonyítani. A kérdéssel a Mohácsi Nemzeti Bizottság is foglalkozott annyival is inkább, mert Ruszcsák rendőrőrnagy több esetben tettlegességet is alkalmazott. Megvagyok róla győződve, hogy ezt az eljárást a legfelsőbb felügyeleti hatósága is elítéli, ahova egyébként a nemzeti Bizottság tiltakozó iratot kíván az ügyben felterjesztem. Végeredményben a magyar demokratikus rendszer nem követheti a Gestapo és nyilas metódusokat. ' [...] Mohács, 1946. évi május hó 15-én. Dr. Cserta Béla s.k. polgármester BML. Bvm. főisp. ált. iratok. 313/1946. 8. Baranya vármegye alispánjától. 9945. szám/alisp. 1946. Tárgy: Baranya vármegye közállapotairól időszaki jelentéstétel. Rendeletszáma: 155.557/1946.III.8-9. Belügyminiszter Úr! Baranya vármegye közállapotait illetően 1946. évi május hó második feléről - a vármegye főispánjával egyetértően - a következőket jelentem: [...] I"

7