Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

b) Mohács m. város Földigénylő Bizottságától. 505/20/1945. ikt. szám. Tárgy: Mohács város Földigénylő Bizottságának panasza Főispán Úrnak, Pécs. Dobozy O. Károly iparügyi miniszteri biztos (az elhagyottjavak kormánybiztosi teendőivel megbízott) 1700/1945. Ip.M.B. számú rendelete ellen panasszal élünk. A rendeletet másolatban becsatoljuk. A rendelet értelmében valamennyi volksbund, nyilas stb. jószágot le kell adjunk egyes szövetkezeteknek. Nem tudjuk, hogy mi a rendelet intenciója, de hogy az a földhözjuttatottakra nézve sérelmes, az biztos. Az elkobzandó jószágok a földigénylők között osztandók ki, illetve juttathatók a kapott rendelkezéseink szerint. Ez helyes is, mert a földreformra vonatkozó 600/1945.M.E. számú rendelet intenciója az, hogy a szegény, nincstelen földmunkás nép földhöz és természetesen a föld megmunkálásához szükséges jószágállomány hozjusson. A gazdálkodáshoz szorosan hozzátartozik a jószágállomány is, hiszen trágyára van szükség és amennyiben a lóállományban igen nagy hiány mutatkozik, úgy a teheneket - mely nem egy vidéken szokás - lehet befogni és a gazdasági munkát azokkal elvégezni. A volksbundisták általában igen szép számú jószágállománnyal rendelkeznek, úgy hogy azokból bőven bár nem, de mégis jut valami a juttatottaink részére, akik tennészetesen sokkal többen vannak, mint bundistáink. Szerintünk a jószágállomány szétosztását a juttatottak családtagjainak figyelembe vétele mellett kellene eszközölni, mivel a juttatott föld mennyisége (hold) is a családtagok figyelembe vételével állapíttatott meg. A szétosztást talán aképpen lehet megoldani, hogy a nagyobb családosokat kellene előbb kielégítem, s aztán a kisebb családdal bíró juttatottakat. Minden juttatottnak általában -amennyiben az lehetséges -juttatandó volna l drb. anyagöbe tenyésztésre, és 1 süldő hizlalásra, 1 fejős tehén a nagyobb családosnak és 1 üsző a kisebb családosnak, vagy családtalannak. jobban mondva gyermektelennek. Juh, bárány, kos, stb. esetenkéntvolna elbírálandó a juttatásnál. Amennyiben juttatottaink l-l tehenet kapnának, úgy azokat a munkára a szomszédok közösen összefoghatnák és pótolhatnák a lóigát, mely - sajnos - igen kevés. Az elosztás után netán még fennmaradó jószágállományt más község igénylői között lehetne felosztani, ott, ahol a rendelkezésre álló jószágállomány kevesebb, vagy nem elégíti ki az igénylők szükségletét. Meg lehetne ezt oldani járási, vagy megyei viszonylatban is. Általános összeírás alapján, melyet most az elhagyott javak Kormánybiztosának rendelkezése folytán meg kell ejteni, megállapítható, hogy mely községben mennyi az elkobzandó állatok létszáma. Ugyanúgy megállapítható az igénylők szánta, s a családtagjaikhoz viszonyított jószágszükséglet. Ezek megállapítás után a háború következtében jobban sújtott falvak jószágállomány át a szükséghez képest ki lehetne egyenlíteni. Fegyelembe veendő természetesen a juttatott földigénylő jószágállomány a is. Ez vonatkozna a telepcsekre is, mert igen sok helyen a telepesek kocsikkal, lovakkal és egyéb jószágokkal felszerelten érkeznek új lakóhelyeikre. Állana mindezen elosztás az élelmisze készlet szétosztására is. Igazságos és részrehajlásmentes szétosztás volna szükséges. Ugyanez állana a gazdasági felszerelésekre is. A szétosztás után fennmaradó jószágállományt közellátási célra és gyári stb. munkások ellátására volna fordítandó. Szolgáljon például a téglagyártással foglalkozó munkások ellá-