Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

gál. A hittant, írást, olvasást és számolást németül tanítják. Az iskolakérdést illetőleg panasz nem merült fel. Schneider János németbólyi kisgazda a német nyelvű oktatásról a másolatban ide mellékelt cikket írta, melyet a „Sonntagsblatt" éles bírálatban részesített. A házhelyek kijelölésekor 30 hadirokkantat juttattak házhelyhez. A birtokmegváltási eljárás folyamatban van. A községben aránylag kevés a munkás és ezeket az uradalom foglalkoztatja. A községből körülbelül 50 fiú jár középiskolába és azt a kérelmet terjesztették elő, hogy miután Mohácson gymnasiumot szeretnének felállítani, a mohácsi polgári iskolát Németbóly községbe kellene áthelyezni és ezzel nagyon előmozdítanák a lakosság művelődését és hazafias érzületében való megerősödését. Minden csütörtökön közhasznú felolvasással vagy előadással kultúrestélyt szoktak rendezni. A községi lakosság közül többen magánkérelmet terjesztettek elö, melyeknek elintézését az illetékes hatóságnál saját hatáskörben szorgalmaztam. V. Leánycsók.* Január 25-én délután. A községházán tartott értekezleten megállapítottam, hogy a róm. kath. elemi népiskolában magyarul tanítanak és a német nyelv kisegítő nyelvül szolgál. Németül tanítják a hittant, írást, olvasást és számolást. Rendkívül sok a gyerek a községben. Igen intelligens tanítókat találtam ebben a községben, akik mind a háborúban részt vettek és többszörösen kitüntetett tartalékos tisztek. A birtokreform egyezségi eljárással fejeződött be és 210 kat. hold osztatott ki. Házhelyet huszonötén kértek. A hadirokkantak (29) és hadiözvegyek (41) támogatása érdekében mozgalom indult meg. A munkabér igen alacsony, 1-300 K., amiből a munkás még a mindennapi kenyeret sem tudja beszerezni. A gazdák kapzsisága, fukarsága, szívtelensége és a mindenáron való hirtelen meggazdagodásának vágya oka a munkások kiuzsorázásának. Az egyik telkes gazda, nehogy a drága búzát természetben kelljen kiadni, maga végezte el az aratást és a túlfeszített munkával tönkretette teljesen az egészségét. A lakosságot felkértem, hogy a munkásosztály iránt nagyobb megértéssel legyen tisztességes munkáért igazságos bért fizessen és tegye lehetővé a munkás megélhetését. A munkások épp úgy védték háborúban az országot, mint a gazdák és az igazságtalanul fizetett munkások elégedetlenségével és elkeseredésével járó káros következmények elsősorban a gazdákat fogja sújtani. A legnyomorúságosabb helyzetben élő munkások érdekében történt felszólalásom igen mély benyomást tett a hallgatóságra és a községi lelkész, jegyző és tanítók ezért különösen köszönetet mondottak, mert a gazdák kapzsiságával szemben ők is tehetetlenek. A községben néhány szerb is van, akik közül az egyik községi előljáró. A szerb községi elöljárót szerb nyelven kérdeztem ki és felkértem, hogy a magyarokkal és a németekkel éljenek békés egyetértésben, mert a magyar állam fennhatósága alatt a szerb lakosság is, ha tisztességesen viselkedik, becsületesen dolgozik, anyagi és erkölcsi boldogulását megtalálhatja. * Helyesen Lánycsók