Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

dák azt felelték, hogy a matyó munkások alkalmazásával a községben 30 munkáscsalád kenyér nélkül marad. A vámőrség elleni panaszok. Az ivándárdai lakosság a vámőrség részéről nagy zaklatásnak van kitéve. A vámőrség részére ugyanis annak idejében a fuvart, amikor csak kérték, rendelkezésre bocsátották. A vámőrök alaposan ki is használták a lakosságnak a fuvar kiállításával tanúsított készségét és igen sokszor vették igénybe a fuvart. Ezt a lakosság végre megunta és csak úgy volt hajlandó fuvart kiállítani, hogyha a vámörök menetlevéllel igazolták a fuvar szükségét. Erre a vámőrök bosszút esküdtek az ivándárdai lakosság ellen. Az országúton kocsival haladó gazdákat a legkisebb szabálytalanságért a vámőrök feltartóztatják és szuronyos fegyverrel bekísérik a községházára s velük jegyzőkönyvet felvesznek. Ha valamelyik gazda búzáját szabályszerűen kiállított igazolvánnyal a maiomba viszi és a búza heiyett lisztet visz nyomban haza, a vámőrök nem fogadják el visszamenet az igazolványt, mert abban nem liszt, hanem búza van felmutatva. A Jugoszláviában learatott termés hazahordásakor is sokat kellemetlenkedik a vámőrség. A szerb határőrök megengedik, hogy az ivándárdai gazdák termékeiket a lehető legrövidebb úton hazahordhassák, de a magyar vámőrök ragaszkodnak ahhoz, hogy az ivándárdai gazdák 12 kilométer kerülőutat tegyenek. Az egyik sváb gazda nem akarta a nagy kerülő utat megtenni, a burgonyát átdobta magyar területre és onnan vitte azt haza. A vámőrök megfenyegették a gazdákat, hogy a kocsiról lerakatják a trágyát és a gabonát, hogy megállapíthassák, vajon nem hurcolnak-e árúkat Jugoszláviába vagy onnan Magyarországba. Erre a derék ivándárdai nép vállalkozik, mert örül annak, ha a szerbekkel nem kell érintkeznie. A határátkeléssel kapcsolatban felhozott panasz. Azelőtt csoportképes igazolvány elegendő volt, valamint gazda és családját, valamint munkásait egy képen csoportosan fényképeztették le. Most azt követelik, nem a szerb, hanem a magyar vámörök, hogy minden egyén, aki átmegy Jugoszláviában fekvő földre dolgozni, külön fényképeztesse le magát és külön igazolványt váltson ki. Azelőtt 60 csoportkép volt, most 500 drb. fénykép kell. Ez sok költséggel és zaklatással jár s mellette megnehezíti a határátkelést. Ezeknek a viszás állapotoknak sürgős megszüntetését kérik, mert a határszélen az elkeseredett laksság körében azzal agitálnak, hogy Jugoszláviában jobban bánnak a néppel, mint Magyarországon. IV. Németbóly. Január hó 25-én délután. Németbóly egyik legszebb és leggazdagabb német községe Baranyavármegyének. Igen sok iparos van a községben. A községházán körülbelül 3/4 órás beszédben ismertettem a kormánybizottság feladatkörét, a német lakosság gazdasági és kulturális érdekeinek felkarolását célzó kormányintézkedéseket és leszegeztem azt, hogy a németajkú lakosságnak a magyar hazához való hűségét és ragaszkodását ápolnunk és erősítenünk kell, különösen a mai súlyos időkben, mikor a magyar nemzet ezer sebből vérezve a földön fetreng, a németségnek minden félreértés és ellentét lehető kiküszöbölésével a magyarsággal való együttérzésre és együttműködésre a legfokozottabb mértékben szükség van. A bevezető előadás után megtartott megbeszélés alapján megállapítottam, hogy a róm. kath. elemi népiskolában magyarul folyik a tanítás és az anyanyelv kisegítő nyelvül szol-