Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

II. Szerb optálás

daságukhoz tartozó jószágaik kivitelére az engedélyt r.u. én adhassam meg. Természete­sen gondoskodnám arról, hogy visszaélések, csempészés ne történhessék, és az állategész­ségügyi követelmények figyelembe vétessenek. Ily módon az optáltak kölcsönös kivándorlása lényegesen megkönnyíttetnék. 2. Még mindig tömegesen kerülnek elbírálás alá a megszállva volt területen lakó szláv nemzetiségű egyének a megszállás ideje alatt elkövetett politikai jellegű bűncselekményei. A szerb konzul minden olyan esetben, ha a vádlott az S.H.S állam javára optait, a békeszerzödés76-ik cikkére hivatkozással a legélesebben tiltakozik a bűnvádi eljárás le­folytatása ellen és retorziókkal fenyegetőzik. Több esetről szereztem tudomást, amidőn ilyen természetű büntető Ítéletek meghozatala után az elszakított területen élő magyarok­nak a legsúlyosabb atrocitásokat kellett elszenvedniök. Legújabban tiltakozást jelentett be a szerb konzul a másolatban mellékelt indítvány alapján megindult bűnvádi eljárás lefolytatása, valamint a vádindítványban foglalt jogi mi­nősítések ellen. Az eset abban áll, hogy Sokác Márk a szerb állampolgárságot nem optait németi lakos, a megszállás alatt mint szerb csendőr vállalt szolgálatot s e minőségében kö­vette el a vád tárgyává tett cselekményeket. Ez ügyben a főtárgyalás folyó hó 12-ére van kitűzve. Hónapok óta jelent be tiltakozásokat a szerb konzul a következő ügyben: a megszállás alatt Beck Márton németbólyi lakos üzletszerűen foglalkozott avval, hogy lisztet, zsírt és egyéb élelmiszereket szállított ki állítólag a magyar hadsereg részére a demarkációs vona­lon. Miskovics Sztévó nagybudméri lakos ezt a szerbeknek feljelentette, mire azok Beck Márton németbólyi élelmiszer raktárát (akkor 1.500.000 Korona értékben) lefoglalták és elkobozták. A felszabadulás után bűnvádi eljárás indult meg a szerbekkel elmenekült Miskovics ellen s egyben bűnügyi zárlat foganatosíttatott annak nagybudméri ingó és in­gatlan vagyonára. Ezt a zárlatot az igazságügyminister úr később feloldotta, mire Beck Márton a pécsi kir. törvényszéknél P.II. 199/1922. szám alatt kártérítési pert tett folyamat­ba. A kir. törvényszék Miskovicsot azon az alapon, hogy feljelentésével Beck kárát ő okozta, mintegy 7 millió korona kártérítésban marasztalta s ezt az ítéletet a pécsi kir. Ítélőtábla P.II. 1201/1923. szám alatt helybenhagyta, a marasztalás összegét mintegy 80 millió koronára emelvén fel. Az ügy ma fellebbezés folytán a kir. curián van, Miskovics időközben szerb állampolgár lett. Amikor ezeket kötelességszerűen jelentem, rá kell mutatnom arra, hogy a szerbek mindezeket az eseteket ürügyül használják fel az elszakított területen élő magyarok üldö­zésére. Jelentem továbbá, hogy a baranyamegyei sokáczság között mozgalom indult meg a megszállás alatt elkövetett politikai jellegű bűncselekményekre általános amnesztia kiesz­közlése végett és értesülésem szerint a bácskai bunyevácok ugyanilyen célból már kére­lemmel fordultak Nagyméltóságodhoz. 3. Állandó a panasz szerb részről, hogy a csendörőrsök az S.H.S. állam javára optait egyénekkel szemben brutálisan járnak el. Több ízben meggyőződtem róla, hogy ez az állí­tás tényleg nem nélkülöz minden alapot és hogy az ilyen esetek mindig súlyos következ­ményekkel járnak az elszakított területeken lakó magyarokra nézve. Szükségesnek vél­ném, hogy ezirányban szigorú utasítások adassanak ki a csendőrségnek, mert Baranya-me­gyében minden legcsekélyebb sérelem azonnal a szerbek tudomására jut, akik azt sokszo­rosan szolgálják vissza. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Next

/
Thumbnails
Contents