Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)
IV. Kulturális ügyek
napjain az istentiszteletek nyelve német, második napjain pedig magyar. A nemzeti ünnepnapokon az istentisztelet nyelve magyar és ilyen alkalmakkor a mise végén a Himnusz is el lesz énekelve. A pécsváradi ref. templomban az istentisztelet nyelve mindenkor kizárólag magyar. 15. Püspöklak községben a szent mise alatti ének és szent beszéd nyelve német, kivéve karácsony, húsvét és pünkösd másodnapjait, valamint Szt. István napját, amikor Úrfelmutatásig az ének magyar, azután pedig német s ezen alkalmakkor a szent beszéd, mivel az a mise első felében van, magyar. Geresd és Fazekasboda községekben, hol évenkint csak 3 mise van, mint az ének, mint a predicátió német. Maráza községben úgy van beosztva, hogy a hónap első és második vasárnapján úgy az ének, mint a prédikáció német. A harmadik vasárnapon az ének és a predicátió magyar nyelven van, a negyedik vasárnapon az ének horvát nyelvű, a predicátió pedig, tekintve, hogy horvátul tudó pap nincs, magyar nyelven történik. Ezt egyébként maguk a horvátok kérték. A püspöklaki plébánia területén egyébként a nemzeti ünnepnapokon az istentisztelet végén mindig éneklik a Himnuszt, amikor is a misét végző pap a tamplomban marad. Bátorkodom ezzel kapcsolatban tisztelettel még jelenteni, hogy 1935. év tavaszán Kaszás József geresdi tanító közbenjöttével egy kérelem lett benyújtva a pécsi megyés püspökhöz oly irányban, hogy Püspöklakon minden vasárnap tartassák meg az u.n. kis mise a leventék számára, amikor is az ének és a predicátió magyar legyen. Ezen kérelem azonban el lett utasítva állítólag azért, mert a ker. esperesi hivatal azt elutasító javaslattal terjesztette fel a püspökhöz. 16. Püspöknádasdon vasár- és ünnepnapokon kis- és nagy mise tartatik. A kis mise nyelve felváltva magyar és német. Az evangélium minden kis misén mindkét nyelven lesz felolvasva. A nagy mise az egész évben - még a nemzeti ünnepeken is - kizárólag német. A Himnuszt minden olyan kis misén eléneklik, amelyen a leventék megjelennek. Ennek eléneklése alatt a lelkész a templomban marad. 17. Püspökszenterzsébet községben (ide tartozik Kékesd község is ) két egymás után következő vasárnap magyar, az utána következő harmadik vasárnap német az istentisztelet nyelve. Kátoly községben (ide tartozik Szellő) sorrendben magyar, német, horvát a szentmise nyelve. Nagy ünnepeken és nemzeti ünnepnapokon, amennyiben ezek ünnepnapra esnek, a sorrendnek megfelelő az istentisztelet nyelve. Az említett községekben minden mise után éneklik a Himnuszt, amit a miséző pap az oltár lépcsőjénél állva hallgat végig. 18. Erdősmecske községben a r.k. templomban egész éven át német az istentisztelet nyelve, kivéve a nemzeti ünnepeket, amikor az istentisztelet nyelve magyar. Itt a nemzeti ünnepnapokon a mise végén eléneklik a Himnuszt és ez idő alatt a miséző pap az oltárnál is marad. 19. Lovászhetény községben egész éven át az istentisztelet nyelve német még a nemzeti ünnepnapokon is. A nemzeti ünnepnapokon itt is eléneklik a Himnuszt, amikor a pap szintén az oltárnál marad. 20. Véménd községben a hétköznapi miséken, a vasárnapi kis miséken, továbbá oly ünnepnapokon, amikor 2 mise van, az egyik misén, valamint a nemzeti ünnepek alkalmával az ének mindig magyar, a szentbeszéd ellenben német. A többi miséken, vagyis a vasárnapi, ünnepnapi nagy misén, községi fogadott ünnepi miséken úgy a szentbeszéd, mint az ének nemet. Ha nemzeti ünnep vasár- vagy ünnepnapra esik, vagy a kis misén, mint a