Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

Tiszteletteljes véleményem és benyomásaim szerint ez az egyezkedési politika magától a Bäsch csoporttól indul ki, bár erre eddig positiv adataim nincsenek. Az emberek egyébként mindezt a beszélgetések során többé kevésbé őszintén el is mondják, de arra nézve, hogy az U.D.V. működésének lényegét illetőleg mi különbséget vélnek a jelenlegi vezetés és a Bäsch csoport iránya között találhatni, egyáltalában senki, semmi körülmények között nem nyilatkozik s ezen kérdésre való válaszadás elöl személyi és bizalmi kérdések előterébe helyezésével térnek ki. Miután az egyszerű falusi emberek ily mérvű egységes propaganda oktatásának lehetőségét kizártnak tartom, ezért gondolom azt, hogy a kérdés lényegével az emberek nagy része tényleg nincs is tisztában s előttük a bonyodalom tisztán személyi kérdések komplexumaként jelentkezik. A németség be nem szervezett része azon községekben, mely eddig az U.D.V. nyomása alatt állott, némi örömmel szeretné a bonyodalmakban az egyesület felbomlásának előjeleit látni, egyebekben az egyesület belső ügyeivel nem sokat törődik, a még az U.D.V. behatásain kívül álló községek pedig általában nem is igen tudnak az egész dologról. Az új iskolarendelet különösebb hatást nem váltott ki, aziránt általában nem is igen érdeklődnek. Miután a Neues Sontagsblatt a rendelettel sokat foglalkozott s azt részben legalább is a jelenlegi vezetőség érdeme gyanánt igyekszik beállítani, a beszervezett németség arról általában inkább gúnyosan nyilatkozik, azt mint egyszerű ad hoc politikai actiót tekinti, annak végrehajtásában nem bízik s az új rendet egyébként is az eddigi A (és B) typusokkal szemben visszafejlődésnek minősíti. A be nem szervezett németség, mely az iskoláival eddig is meg volt elégedve, a rendelettel egyáltalában nem is törődik, arról nem is beszél. Egyedül a vegyesen lakott községekben tapasztalható csak némi érdeklődés, de ezek közül is csak azokban, ahol a magyarok és németek között némi ellentétek vannak. Ezen községekben ugyanis a németség úgy igyekszik a rendeletet a magyarokkal szemben beállítani, hogy ezután a magyar gyerekeknek is németül kell tanulniok. Egyelőre még nagyobb zavarok sehol sincsenek ugyan, de nem kizárt, hogy a rendelet végrehajtása során egyes vegyesen lakott községekben nehézségek fognak felmerülni. A túlzók működésének ellensúlyozására tiszteletteljes véleményem szerint a legcélravezetőbb volna: 1. Megakadályozni azt, hogy a Bäsch csoport az U.D.V. kötelékébe visszavétessék s így az U.D.V. vezetőségével egyetértésben legalább az izgatók ezen többé kevésbé színt vallott csoportját véglegesen letörni, ami sikerülhet, ha ezek anyagi támaszpontjai előbb-utóbb kimerülnek. 2. A németajkú lakosságot az U.D.V.-hez való csatlakozástól továbbra is lehetőleg visszatartani, mert a tapasztalatok szerint az „öntudat" felélesztésével az emberek „megbízhatósága" végleg megszűnik és arra törekedni, hogy a helyi csoportok és beszervezettek lehetőleg elszigeteltessenek, minek lehetősége a vezetőség jelenlegi kevésbé aggressiv munkája mellett jobban adva van, és ezen az úton oda hatni, hogy helyileg ne lássák az emberek a csatlakozást opportunusnak. Sásd, 1936. évi március hó 5-én. 17 drb. m. Blaskovich s.k. főszolgabíró.