Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

IV. Kulturális ügyek

Pécsváradi j. főszolgabírójától. Tárgy: A német kisebbség jelenlegi mozgalma és törekvése. Bizalmas! Méltóságos Főispán Ur! Pécs. F. évi február hó 21-én szám nélkül kiadott tárgy be li rendeletére valamennyi községiés körjegyzőmtől beérkezett jelentések bemutatásával tisztelettel jelentem, hogy a német nemzetiségi kisebbség pártjában felburjánzott túlzók működésének ellensúlyozására a legalkalmasabbnak és legcélravezetőbbnek azt tartanám, ha a túlzók minden egyesületi működése meg lenne bénítva és nyilvános szereplésüktől is el lennének tiltva. Igaz ugyan, hogy nehéz és körülményes annak megállapítása, hogy kik tartoznak a túltók táborába és ez a megállapítás is csak időleges lehet, mert azok száma növekedhetik és apadhat is, de szerény nézetem szerint ez a kérdés általánosságban és csak úgy volna gyökeresen orvosolható, ha a papok (lelkészek), esetleg e célra alkalmas és megbízható tanítók kezükbe vennék az egyesületek vezetését, többször megjelennének az egyesületben, ott beható és tanító eszmecserét folytatnának az egyesületi tagokkal, kultúrelöadásokat rendeznének, stb, vagyis többet foglalkoznának társadalmi és egyesületi úton is a német hívekkel. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy a német községek papjai, lelkészei csak a hitéleten belül foglalkoznak a hívekkel, de egyéb úton-módon vajmi keveset törődnek a magyar nemzeti eszme ápolásával és terjesztésével. Itt rámutatok pl. arra a tényre, hogy a papok legnagyobb része még olyanokkal sem beszél magyarul, akik a magyar nyelvet meglehetősen bírják, sőt ha a mise végén a Hymnusz hangjai az orgonán elzúgnak, a r. krth. lelkészek csaknem kivétel nélkül meg sem várják annak befejeztet, hanem az oltártól eltávoznak. Ha a nép ilyen példát lát a templomban, mi várható a hívektől künn az életben? Csak elfordulást a magyar állameszmétől és gyűlöletet minden olyan intézménnyel szemben, ami magyar. Véleményem szerint a német mise kérdése is szabályozandó volna, mert több olyan községem van, (pl. Monyoród, Szebény), ahol a német anyanyelvüeken kívül más nemzetiségűek is vannak és ennek dacára mindig csak német misék tartatnak és csak elvétve, de semmi esetre sem a nemzetiségek számarányához viszonyítva tartatnak meg az istentiszteletek. Végül, minhogy a németség legalább 80%-a a magyar állameszme szempontjából nem tekinthető megbízhatónak, tőlük a gazdasági kedvezmények hosszabb időre való tekintélyes csökkentését, esetleg megvonását tartom még célravezető eszköznek. Pécsvárad, 1936. március hó 9. Mell. csom. Bátsmegyey s.k. főszolgabíró. A pécsváradi járás főszolgabírája 1284/1936. szám. Tárgy: A „Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület" alakuló közgyűlése Fazekasbodán. Méltóságos Főispán Ur! Pécs. Tisztelettel jelentem, hogy a fent írt egyesület megbízásából a fazekasbodai helyi csoport alakuló közgyűlésén f. hó 21-én d.u. 3 órakor Farkas Faul János „Egyesületünk célkitűzései" címmel tartott előadást. Az alakuló közgyűlésen mintegy 150-en voltak jelen.