Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

I. Hangulatjelentések

Országos Vitézi Széknek, Budapest. Pécs, 1931. márc. 6-án. (...) I. Nemzetiségek Zágrábból érkező utasok állítják, hogy a szerb királyi pár látogatása alkalmával a legbrutálisabb terrorral hajtották fel a „hódoló" horvátokat a zágrábi ünnepségre. Ugyancsak állítják, hogy szerb bérencek felrobbantották a Radies párti ifjúság palotáját. Ezzel kapcsolatban azt is mondják, hogy a szerbeket nagy izgalomba tartja az a sok merénylet, amely Horvátország egyéb helyein és főként Zágrábban folyt le. A sok merénylet miatt Magyarországot és Ausztriát támadják és a lapok izgatnak, hogy Jugoszláviának nem szabad visszariadnia még attól sem, hogy elzárja a határt Magyarország és Jugoszlávia közt. A sajtó által mesterségesen szított gyanúsítás, illetőleg nyílt támadás volt az oka annak is, hogy Zágrábban egy népgyűlés után a csőcselék, szerb bérencektől uszítva, tüntetett Magyarország, Ausztria és Olaszország ellen, melynek következménye lett a zágrábi magyar konzulátus ablakainak beverése is. A pángermán propaganda a német ajkú falvakban még mindig működik. Eixe a propagandára rávilágít vitéz Harsányi János véméndi gazdálkodó esete is. Vitéz Harsányi János múlt év szeptemberében éjjel 11 órakor szarvasbika lesre ment Ofalu község határában levő vadászterületére. Lesbe állt a bokrok mellett és néhány perc múlva az erdő szélén mozgó alakokat látott. Miután napok óta ott jött be neki a szarvas, gondolkodás nélkül rálőtt a szarvasnak nézett alakra. Ebben a pillanatban hangos jajkiáltást hallott és Turban Jakab ófalui földmívest találta lövéstől találva összeesni. Ez utóbbi ugyanis bejelentés nélkül borz lesen volt vitéz Harsányi János vadászterületén. Vitéz Harsányi nem ismerte fel az emberi alakot a sötétben és a borz lesre vitt és háton hordott vasvillát szarvasagancsnak nézte. A szerencsétlenség után a sebesültet elsősegélyben részesítette, majd saját költségén Pécsre a sebészeti klinikára szállította. A sérült 11 nap után gyógyulva hagyta el a klinikát és esze ágában sem volt, hogy vitéz Harsányi ellen feljelentéssel, vagy követeléssel éljen. De a Johann Heilmann-ból lett vitéz Harsányi János ellen addig intrikáltak a környékbeli pángermán érzésű németek, míg Turban Jakab 8.000 P. kártérítéssel lépett fel vitéz Harsányi ellen, kit egyidejűleg gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt feljelentett. Az 1931. febr. 20-án megtartott törvényszéki tárgyaláson úgy Turban Jakab, valamint 8 megjelent tanúja, bár valamennyien ófalui születésűek, azzal tűntek ki, hogy saját bevallásuk szerint egy szót sem értenek magyarul. Igen jellemző az egész esetre az is, hogy bár Turban Jakab ófalui lakos szegényjogon perelt, védelmére mégis egy pesti német ügyvéd, dr. Kussbach Ferenc jelent meg a tárgyaláson. A kir. törvényszék vitéz Harsányit a vádbeli cselekményben mondotta ki bűnösnek és 100 P. pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. vitéz Pallay s.k. székkapitány. BML. Bvm. főisp. biz. 44/1931. 9. Baranya vármegye Vitézi Széke. 20/lII.Biz.msz.-1931. Nemzetvédelmi helyzetjelentés március haváról.