Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

I. Hangulatjelentések

Országos Vitézi Széknek. Budapest Pécs, 1931. április 3-án. (...) IV. Nemezetiségek. Az országos mozgalom, mely a görögkeleti magyar egyházközségek alakításával ki akarta vonni a magyarajkú görögkeleti polgárokat a rendszerint nem is magyar állampolgár gör. kel. lelkészek és a pravoszláv egyház ide is átnyúló jurisdikciója alól, Baranya megyét sem hagyta érintetlenül. Siklóson Nemes Pál ny. közs. aljegyző készült megalakítani a siklósi magyar gör. kel. egyházközséget, de ezen eszme a szerb anyanyelvű Zsifkovics Szofrónius beremendi gör. kel. lelkész és szerb hívei makacs ellenállásán megtört. Ráckozár községben (Hegyháti járás) lakó németek a márc. 15-én rendezett ünnepély alkalmával megtagadták, hogy magyar nyelvű verset szavaljanak. Ugyanott a luteránus iskolában a tanulók egy szót sem értenek magyarul, a lelkész és tanítójuk pedig tüntetőleg sohasem beszél magyarul. Mindkettő önérzetesen vallja magát „Bleyeristának". Érdekes megemlíteni, hogy ugyanott a katholikus iskola tanulói mind jól beszélnek magyarul is. Mágocs községben szintén erős Bleyerista mozgalom észlelhető. Ugyanott látható a falu közepén a „Dorfrichter" felírás. A felírásnak megfelelően az. ottani bíró nem is beszél, illetve tud a német nyelven kívül más nyelvet. Kökény községben (Pécsi járás) az ott élő sokacok még a Himnuszt sem tudták elénekelni a levente verseny alkalmával. vitéz Pallay s.k. székkapitány. BML. Bvm. főisp. biz. 63/1931. 10. M. Kir. Belügyminiszter Szám: 5998/1931. VII. res. Bizalmas! Baranya vármegye főispánjának! Pécs. Az alábbi bizalmas jelentést kaptam: „Az országos mozgalom, mely görög keleti egyházközségek kialakításával ki akarta vonni a magyar ajkú görögkeleti polgárokat a rendszerint nem is magyar állampolgár gör. kel. lelkészek és a pravoszláv egyház ide is átnyúló jurisdikciója alól, Baranya megyét sem hagyta érintetlenül. Siklóson Nemes Pál ny. közs. aljegyző készült megalakítani a siklósi magyar gör. kel, egyházközséget, de ezen eszme a szerb anyanyelvű Zsivkovics Szofrónius beremendi gör. kel. lelkész és szerb hívei makacs ellenállásán megtört. Ráckozár községben (hegyháti járás) lakó németek a március 15-én rendezett ünnepély alkalmával megtagadták, hogy magyar nyelvű verset szavaljanak. Ugyanott a luteránus iskolában a tanulók egy szót sem értenek magyarul, a lelkész és tanítójuk pedig tüntetőleg sohasem beszél magyarul. Mindkettő önérzetesen vallja magát „Bleyeristának". Érdekes megemlíteni, hogy ugyanott a katholikus iskola tanulói mind jól beszélnek magyarul is. Mágocs községben szintén erős Bleyerista mozgalom észlelhető. Ugyanott látható a falu közepén „Dorfrichter" felírás. A felírásnak megfelelően az ottani bíró nem is beszél, illetve tud a németen kívül más nyelvet.