Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. (Pécs, 2001)

III. Német nemzetiségi mozgalom

nünk. Át keli éreznünk, feladatunk fontosságát és akkor el fog jönni az az idö, amikor német voltunkért megbecsülést fogunk nyerni. Az Egyesület a szellemi javakért (geistliches Gut) dolgozik, támogassa minden német az Egyesületet, hiszen utódainknak nemcsak a földi javakat kell továbbadnunk, hanem a szellemieket is. Ne feledjük el, hogy németségünknek külsőségekben is meg kell nyilvánulnia, hogy azért is dolgoznunk kell, hogy gyermekeink is a „DeutschtunT-ban élhessenek. Ha ebben az irányban is megtesszük kötelességünket, akkor becsüléssel fogják majd a sváb neveinket kimondani. Albert Miksa egyesületi titkár: Becsült sváb emberek! Jóllehet az Egyesület már 10 éve működik, még mindig kételkednek benne, mert a német ember minden dolognál azt kérdezi először: mi hasznom van nekem ebből. Kérdik milyen hasznuk van abból, ha az Egyesület tagjai? Az Egyesület tagjainak tagsági mivoltukból hasznuk is lesz, de csak akkor, ha nemcsak tagjai, hanem munkásai is lesznek ennek az Egyesületnek. Erről a haszonról akarok nektek beszélni. Már többször hallottuk, hogy milyen célja van az Egyesületnek. Dr Faulstich is erről beszélt az imént. Az Egyesület munkája örökség fenntartását célozza, olyan örökségét, melyet kézzel megfogni nem lehet. Kétfajta örökség van: a földi, kézzel fogható, ezt becsüli is mindenki, és a szellemi örökség. Az én nézetem szerint ez az örökség a fontosabb. Ez az értékesebb, hiszen ezt kapjuk közvetlenül szüléinktől. A földet, házat stb. már talán nagyszüleink szerezték meg, azt tehát közvetve őtőlük kapjuk, de a szellemi örökséget közvetlenül a szüléinktől kapjuk. És mennyi fáradságába kerül a szülőknek ezen örökség átadása. Tudják mindannyian, hogy milyen fáradtság a gyermek felnevelése, mennyit kell vesződni, míg a gyermek papát, mamát tud mondani, kenyeret kérni, imádkozni. Mindezt a szülőktől tanuljuk. Azután jön az iskola, az élet. Képeznünk kell magunkat, hogy férfiak, asszonyok lehessünk, hogy ezt a szellemi örökséget továbbadni képesek legyünk. Az életben is, ha nem egész ember valaki a legnagyobb örökséget is elveszítheti. így van ez azzal a bizonyos szellemi örökséggel is. Megkaptuk ugyan, de ha nem veszünk magunknak fáradságot annak megtartására egyszer csak azt fogjuk észrevenni, hogy nincs, elveszett. Erőben kell megtartani az örökséget, azt meg kell becsülni, mintahogy a X. parancsolat parancsát: tiszteld atyádat és anyádat. Ha nem törődünk ezzel az örökséggel, akkor eláruljuk azt és elveszítjük. Morális, erős alapokra akarja az Egyesület ezt a német népet helyezni Magyarországon, mert az erkölcs minden nép legerősebb támasza. Bármilyen gazdag legyen valamilyen nép, ha erkölcsi alapja gyenge, elvész. Példa erre a hatalmas római birodalom, mely erkölcsének gyengülése után eltűnt a föld színéről. Az Egyesület kulturális irányban (Kulturhinsichte) akarja a népet nevelni, képezni, ismereteket akar neki nyújtani, mert itt van a legfőbb ideje,hogy ne csak a gyomorra gondoljunk. Ne vegyék zokon, ha azt mondom, hogy éljenek már egyszer emberek módjára, necsak a mindennapi kenyérért vérezzenek, kínlódjanak. Hiszen ha csak ezzel törődnek nem tesznek mást, mint az állat. Istentől lelket is kaptunk. Ezt a lelket is művelni kell, mint a földet, különben a lélekben is gyommal rovarral, mint a rosszul művelt föld és a lélek el fog pusztulni. „Buta parasztinak mondanak benneteket, bár a paraszt foglalkozása „herrlich". Nem azért mondják ezt, mert a munkátok miatt nem lehettek mindig tiszták, hanem azért, mert csak a testetekkel törődtök. Ez helytelen. Először a szellem, azután a test legyen soron. A szellemnek kell irányítania bennünket. Tanuljunk meg magunk gondolkodni, cselekvésekben ne mindig a más példája után menjünk. Magától kell mindenkinek rájönnie, hogy mi-