T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

bellyei uradalom része. Ugyancsak ide tartozik még Keskend, Baranyavár és Monostor. Az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért ezeket a településeket az alábbiakban „egy tömbben" tárgyaljuk. Daróczon 1785-ben 110 ház és 606 lakos volt, a Széchényi-féle leírás szerint lakosai magyarok és illírek voltak (ez utóbbiak lehettek sokaczok, horvátok, néha a szerbeket is ezen a néven jelölték). Vallásuk római katolikus, református és görögkeleti. Református parókiát jelez a faluban, a katolikusok Bellyéhez, a görögkeletiek Dárdához tartoztak vallástanilag. Laskó faluban 137 házat és 842 lakost jegyeztek fel 1785-ben. A baranyavári járásban feküdt a falu, lakosai magyarok, szerbek és görögök voltak, Széchényi-féle leírás szerint, s ennek megfelelően a vallás is sokféle: református, katolikus és görögkeleti. Utóbbiak Herczeg-Szőllőshöz tartoztak, a katolikusok Bellyéhez, s a reformátusoknak volt parókusok a faluban. Herczeg Szőllősön 214 házat jegyeztek fel az első népszámlálás idején és 1287 lakost. Vegyes nemzetiségű és vallású lakosok éltek itt, magyarok, németek, horvátok, szerbek, görögök, akik közt voltak katolikusok, reformátusok és görögkeletiek. Kő faluban 51 házban 309 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Lakosai magyarok, a katolikusok Vörösmarthoz tartoztak, a reformátusok Karancshoz - egyházilag. Bélijében 151 házat és 852 lakost jegyeztek fel az első népszámlálás idején. A férfitársadalmában a 3 honoratior és a 9 polgár már jelzi, hogy ez a falu uradalmi központ volt akkor. Magyar, német és illír lakosai voltak, akik katolikus, református, evangélikus, görögkeleti és izraelita vallást gyakoroltak. Keskend faluban 1785-ben 69 házban 334 lakos élt. Németek és illírek voltak a Széchényi-féle leírás szerint, s a vallásuk is vegyes: római katolikus, görögkeleti és izraelita. Dárdához tartozott egyházilag. Baranyavár valamivel népesebb volt: 95 házat és 813 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Ez a falu adta a járás nevét. A Széchényi-féle leírás szerint horvát és illír lakosai voltak, római katolikus és görögkeleti vallást követték. S végül, az ehhez az uradalomhoz tartozó Monostor (a későbbi Pélmonostor) területénl785-ben 149 házat és 932 lakost jegyeztek fel. A férfitársadalomban kiemelt 9 polgár jelzi a munkamegosztás előrehaladását ebben a településben. A Széchényi-féle leírás nagyon vegyes lakosságot jelez: görögök, illírek és horvátok laktak itt, római katolikus és görögkeleti vallást követtek. Egyházilag Baranyavárhoz tartozott.