T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

Áttekintve ezeket a bellyei uradalomhoz kapcsolódó, oda tartozó és adózó településeket, ezek adatait Vályi és a postalexikon a következőkkel egészítette ki, majd a katonai leírás és L. Nagy anyakönyveken alapuló műve a következő képet alkotta róluk: Darócz, Vályi szerint, magyar falu, lakosai többnyire reformátusok. A Duna és a Dráva összefolyásánál fekszik, határa gazdag, első osztályú. A „tulajdonságait" Bellyével azonosnak találja. A postalexikon ezt azzal erősíti meg, hogy ez a bellyei uradalomhoz tartozó falu a Duna mocsaraiból kiemelkedő helyen fekszik. Református temploma van. Másfél órányira van Eszéktől és kétórányi távolságra Laskafalutól. 2VA óra távolságban fekszik Herczeg Szőllős falutól.

78 Ezek a távolságok egyben a postautak távolságát is jelzik. A katonák által készített táblázatban 60 házat jegyeztek fel, 80 lóból és 200 igavonóból állott az állatállománya. Az átjárás rajta nyitott és jó. Pap lakott a faluban. Péter Ferenc feljegyzéseiben - mint református falu - ez a község is helyet kapott. 1812-ben ez a falu - mint írta: „tsupa magyarokból és Reformátusokból álló" helység volt. Cserepes fedelű kőtemploma és bádoggal fedett tornya 1812-ben épült, prédikátorának fél telki földje volt, a lelkek száma: 800. A mester: Szabó Mihály, „feleséges", egy kilára való földje van (ami kb. egy magyar holdnak felelt meg), egyéb jövedelme pénzből és természetbeliekből állt, mint mindenütt ezekben a falvakban. 30 fiú és 40 lány tanítványa volt.

79 L. Nagy munkájában Darótz néven találjuk, kálvinista temploma volt. 128 házat jegyeztek fel, kétszer annyit, mint 1810-ben, és 894 lakosa volt, kik közül 6-6 volt katolikus, illetve görögkeleti, s a többi protestáns. A következő település: Laskó Vályi munkájában Laskofalu néven szerepel. Darócz mellett van, a bellyei uradalomhoz tartozik, magyar reformátusok lakják. Eszéktől másfél órányira fekszik. Határa: „nagy térségű". Háromnyomásbéli földje fekete és szép búzát terem, de kukoricát és zabot is termelnek ott. Erdeje, legelője bőven van. Sok marhát és sertést tartanak. Piacuk Eszéken van. Számos „halászó tava" és „viza fogó tanyái" vannak. A postalexikonban ismét Laskó néven találjuk, mint magyar falut, amelyben református imaház és lelkészség van. Másfél órányira van Laskafalutól, amely Esterházy birtok volt 1785-ben. 2-2 órányi távolságra volt Eszéktől és Herczeg Szőllőstől egyaránt.

80