T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

falvával folytatta, s itt közölte két, más uradalom területéhez tartozó, de „útba eső" település adatait is. Első helyen állt Kopáts (Kopács), amely Krisztina főhercegnő faluja volt, s amelyet 1785-ben 133 házzal és 787 lakossal jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás a baranyavári járásba helyezte ezeket a településeket. Ennek a falunak akkor magyar lakosai voltak, katolikusok és reformátusok. A katoli-kusok Bellyéhez tartoztak egyházilag, a reformátusok parókiája volt ebben a faluban. Vályi lexikonában Kopács „elegyes faluként" szerepelt, a bellyei uradomhoz tartozott. Lakosait reformátusoknak jelzi. A Dráva egy, a Duna négy órányira van ettől a falutól. A határban háromnyomásban művelik a földet, amely homokos. Ez a föld „kétszeres búzát is terem" - írja -, Szigeten erdeje van és legelője. Amíg a Duna vagy Dráva vize ki nem önt „halban bővelkedik". E falu „szigetében" szép szarvasvadászat van. Határa gazdag, vagyona jeles és különféle. A postalexikon ezt azzal egészíti ki, hogy ebben a bellyei uradalomhoz tartozó magyar faluban református prédikátor van. Másfél órányira fekszik Eszéktől, Bellye és Jenőfalva között.

76 Kopács református lakosairól 1812-ben készült egyházi jelentés, amely szerint ez a bellyei uradalomhoz tartozó falu magyar református lakosokkal rendelkezett. A reformáció óta gyakorolták itt ezt a vallást. 1807ben épült templomuk és a bádogtetős torony. Prédikátoruknak Vi telki földje volt a földesúrtól, a többi jövedelme naturáliákból áll. A lelkek száma: 1000. Rektoruk Kármán Pál, a debreceni kollégiumban tanult. Valami kevés kaszálója van, a többi jövedelme pénzből és természetbeliekből áll. Tanítványai: 55 fiú és 35 lány. A közel azonos időben készült katonai felmérés település-táblázatában 140 házat jegyeztek fel Kopács falu neve alatt, és állatállománya 200 lóból és 400 igavonóból állt. A megjegyzés rovat szerint a községen az áthaladás rossz. Plébániát jelez. (Pfarr). 1828-ban Kopács református templommal rendelkezett. Lakosainak száma: 1266, amiből 19 volt római katolikus, a többi protestáns. 186 háza volt. A táblázatban soron következő falu nevét a katonatiszt Tarrocznak írta. Mivel a németajkúaknái igen gyakori a T-D tévesztés, ez a falu nyilván az útban következő Darócz-zal azonos. Majd a térképen is követhetően a „listán" Laskó, Herczeg Szőllős, Kő és Bellye következik, mely falvak mindegyike Krisztina főhercegnő birtoka volt 1785-ben, vagyis utóbb a