T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

német falura, akik katolikusok, „ ó hitűek", evangélikusok és reformátusok. A falu több közbirtokos tulajdona, akiknek „jeles lakóhelyeik" vannak itt. Szép fekvésű, jó borokat termő hegyek között nyúlik el hosszan, jó veres bora és jó dohánya van. A Tolna és Baranya megyét elválasztó patakra „szép vizi malmokat épittettek". A postalexikon mindezeket azzal egészíti ki, hogy Nádasd, amely a pécsi püspökségnek szolgál P/4 órányira van Szekszárdtól. Hidas pedig Tolna megye külső határán fekszik, Bonyhád filiája, de egy görögkeleti plébánia és egy református imaház is található itt. Az evangélikusok pedig Kismányokhoz tartoztak egyházilag. Három órányira vannak Szekszárdtól.

74 Feltételezhető, hogy e település evangélikusai németek voltak, hiszen Kismányokra 1715-1720 között folyamatosan települtek be Németország vagyis a Reich területéről, különböző tartományaiból a német telepesek.

75 A katonai táblázatban Nádasd neve mellett 120 ház, 200 ló és 400 igavonó szerepel. Minden oldalról dominál, vagyis hegyek, magaslatok veszik körül. Az átjárás jó. Van a faluban egy kastély - írja a megjegyzés rovatban az adatokat feljegyző katona - és egy Mayerhof, vagyis majorság. 1828-ban római katolikus templom, 317 ház és 2214 lakost jegyeztek fel ebben a faluban, akik közül 19 volt izraelita vallású, 6 protestáns és a többi katolikus. Hidason a katonai táblázatban 60 házat, 100 lovat és 300 igásállatot tüntettek fel. Ez is minden oldalról „dominál", az áthaladás rajta nyitott és jó. Két jelentékeny épületet említ. A főszolgabíró itt lakik. 1828-ban filiális katolikus temploma volt, továbbá egy görögkeleti templom, evangélikus és református templom is szerepel neve mellett L. Nagy munkájában. 238 házat tüntettek itt fel, tehát lényegesen többet mint a katonai felmérés idején. (Az a felmérés talán a település egy részét érintette csak?) Hidas említett lakosságszámából 1828-ban 1369 volt protestáns (a feljegyzés nem különítette el az evangélikus és református lakosokat), 251 görögkeleti, 22 katolikus és 19 izraelita. (Összes létszám tehát: 1661 fő kevesebb, mint ahányan az első népszámlálás idején voltak). Az út a megye szélén fekvő Hidas után - úgy tűnik - áthaladt Tolna megyébe, legalább is a helység-táblázatban Tolna megyei települések adatai következtek: Bonyhád, Belacz, Kakasd és végül Szekszárd. Ezt követően, minden különösebb megjelölés nélkül, ismét Baranya megyei települések következtek, mégpedig a bellyei uradalom néhány