T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

ben, félórányira Pécsváradtól. Lakosai „tsupa zsellérek", egy kevés bort termesztenek, „de nagy részént kézi munkával táplálják magokat" - vagyis napszám munkából élnek. Az uraság nyilván azért is telepítette ide őket. Várasd Vályi szerint is német falu, „lakosai többfélék". „Határát záporok néha járják", szántóföldjei is nehezen művelhetők. A postalexikon mindezt azzal egészíti ki - a Falu címszó alatt -, hogy a pécsváradi uradalomhoz és plébániához tartozik, s 6 órányira van Pécstől. Várasd ugyancsak a pécsváradi uradalomnak „adózik", de Ráczmecske filiája. l

/

3 mérföldnyire van Pécstől.

73 Az 1810 körül készült katonai táblázat szerint a két faluban összesen 110 ház állott akkor, 80 lovat és 300 igavonót jegyeztek fel. Minden oldalról dominál - hangzik a „megjegyzés" rovat szövege. Még hozzáteszi: Varasdon az áthaladás jó. 1828-ban Pusztafaluban 23 házat és 156 katolikus lakost jegyeztek fel, Várasdon /sic!/ pedig filiális katolikus templomot, 62 házat és 427 katolikus lakost találtak akkor. A házak száma a két településen tehát 1810-hez képest csökkent. A település-táblázatban a következő falvak Tolna megye felé haladást jeleznek: Nádasd és Hidas azonban még az akkori Baranya megye területén feküdt. 1785-ben Nádasd a pécsi püspök községe volt, 218 házban 1659 lakost jegyeztek fel. Hidas a Kajdacsy család birtoka volt, 236 házat és 1703 lakost találunk ott 1785-ben. Mindkét falu népes volt, az utóbbiban talán a földesúri család is ott lakhatott, mert a férfitársadalmában 3 nemest jegyeztek fel. A Széchényi leírás szerint mindkét falu a mohácsi járásban feküdt, Nádasdon német katolikusok laktak, Obánya volt a filiája. Ekkor már plébániás falu volt tehát. Hidas igen kevert lakosságú: magyar, német, horvát, szerb lakosai igen vegyesek vallásuk tekintetében is (római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti és izraelita vallást követők voltak közöttük). Vályi Nádasdot magyar falunak mondja Baranya megyében, amely a pécsi püspökség tulajdona. Jeles nyári kastély és szép kert „diszesiti". Katolikus lakosai vannak. 3 mérföldnyire van Pécstől és határa "a természetnek szép javaival is megáldatott". Hidasról viszont azt jegyezte fel Vályi, hogy Tolna megye határán fekszik. Szekszárdtól 4 órányi távolságra. Három részre oszlik lakosainak „külömbsége miatt": magyar, rácz és