T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
Az itt említett „fakó kotsiról" annyit tudunk, hogy az olyan szekér volt, amelynek igen minimális volt a vasalása. Eredetileg ügyes ezermesterek olyan fából való „fakószekereket"is készítettek, amelyekben vas egyáltalán nem volt, de ezek nagyobb távolságra és gyors járatra nem voltak alkalmasak, mert könnyen törtek. Olcsósága miatt azonban közeli távolságra megfelelt. 58 Ez a szekér piacozás céljaira nyilván jól használható volt, mert ha el is tört, nem volt túl nagy a kár. A postalexikon Kadátfáról csak annyit közöl, hogy a Batthyányok üszögi uradalmának magyar faluja egy kálvinista imaházzal. Egy óra távolságra van Szigetvártól. A szomszédjaként említett Büdösfa 1785-ben Esterházy Miklós herceg birtoka volt, 65 házban 511 lakost jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás szerint magyar lakosú falu, római katolikus és izraelita vallásúak laktak benne. Vályi lexikona magyar és katolikus falunak említi, „határjának némely része vizáradás alatt vagyon, másként meglehetősen javai lévén, második Osztálybéli". A postalexikon a szentlőrinci uradalomhoz tartozó „kis falucskádnak mondja, református templommal és prédikátorral. Síkságon fekszik, egy órányira Szigetvártól. Szent Dénes az út következő állomásaként feljegyzett falu, 1785-ben ugyancsak Esterházy Miklós herceg birtoka, 87 házban 597 lakost jegyeztek fel. Egy pap is volt a faluban. A Széchényi-leírás magyar és katolikus falunak mondja, kevés izraelita lakossal. Vályi lexikonában Szent Dienes néven találjuk. Magyar, katolikus lakosságú falu. Határa középszerű, erdeje, szőleje nincs. Lakosai hordókra való abroncsokat készítenek és azzal kereskednek, „leginkább Szekszárdon, Baján, Pakson és Zomboron szokták elárulgatni". Piacuk Szigetváron és Pécsett van. Az előbbi 2, Pécs 4 óra távolságra esik ettől a falutól. A postalexikonban Szent-Dienes a szentlőrinci uradalomhoz tartozó falu, mocsaras vidéken fekszik. Római katolikus plébánia és templom van területén, „közepes falu"-nak írja ez a lexikon. Szent Lőrinctől egy óra távolságra van. A következő falu: Szent Gál. 1785-ben gróf Batthyány Tivadar birtoka volt. 64 házat és 480 lakost írtak itt össze a népszámlálók. A Széchényiféle leírás szerint magyar falu, római katolikus és néhány izraelita lakossal. Szentdienes filiája. Vályi műve szerint Szent Gál magyar falu, Szent Ivány és Szent Lőrintz szomszédságában. Határa középszerű, rétjei meglehetősek, fuvarozással és a Cserdi hegyen termett borokból szereznek
