T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
készpénzt lakosai. Szőleje, erdeje helyben nincs. Piacuk Pécs, 3 órányira van tőlük. A postalexikon Szent Gál az üszögi uradalomhoz tartozó falucska, Szent Dienes filiája. Ez utóbbi falu és Szent Király között fekszik. Háromnegyed óra távolságra van Szentlőrinctől. A következő útmenti falu Rugásd, gróf Batthyány Tivadar birtoka. 23 házban 177 lakost jegyeztek fel 1785-ben. A Széchényi-féle leírás szerint magyar és katolikus lakosai voltak, Szent Király filiája. Vályi lexikonában Rugásd magyar falu, lakosai katolikusok „kik hires fuvarozó kotsisok", fekszik Szent Királynak szomszédságában, melynek filiája. Gerdéhez és Varjashoz van közel. Határbeli földjei és rétjei "középszerű termékenységüek". Erdeje, szőleje nincs a határban, piaca Pécs, 2 Vi órányi távolságra van. A postalexikon Rugásd falut az üszögi Batthyány uradalomhoz tartozónak mondja. „Kis falucska", mely Szent Király plébániájához tartozik. Egy órányira van Szent Lőrinctől. A szomszédos Gerde is kiemelten szerepel a katonai táblázatban. 1785ben ez is Batthyány birtok. 38 házban 276 lelket jegyeztek fel. A Széchényi-féle leírás magyar katolikus falunak mondja. Vályi lexikona szerint Gerde magyar falu a pécsi járásban, lakosai „hires kotsizók" - írta, ami arra utal, hogy népessége fuvarozással is kereste kenyerét. Az uraságnak „életes-háza" van itt, vagyis említésre méltó gabonaraktár volt a falu határában. Földje középszerű, rétjei soványak, szőleje nincs, de erdeje van. Piaca Pécs, 2 Vi órányi távolságra fekszik tőle. Határa második osztályba tartozik. A postalexikon szerzője Gerdét „közepes nagyságú falunak" mondja, amely majdnem összeér Rugásddal. Az üszögi uradalomhoz tartozik. Egy órányi távolságra van Szent Lőrinctől, s nincs messze Szent Ivántól. 59 Az alábbiakban áttekinthetjük ezeknek az út mentén fekvő falvaknak a katonai táblázatba foglaltak alapján megállapítható „sajátosságait", s az 1828. évi, anyakönyvek alapján megállapítható viszonyait. Dencsháza faluban 1810-es években 130 férfi és 100 nőlakost jegyeztek fel, 40 ház és 30 istálló volt benne. 800 férfi és 150 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány - a táblázat szerint - 24 lóból és 80 ökörből állt. Az átjárás a falun keresztül nyitott és széles, télen és tavasszal azonban nagyon rossz. Minden oldalról kikerülhető, magaslati pontja nincs (nem dominál). Lakosai erős, munkás emberek, akik földmunkára
