T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
Ezzel ismét lezárult egy fontos útvonal, illetve az amellett fekvő települések ismertetése. A táblázat következő útvonala Somogy megyét szeli át, Szigetvárról Istvándin és Kálmáncsára tart. Az ezt követő hadiút azonban, mely ugyancsak Szigetvárról indul, de Szentlőrincre tart ismét Baranya megyei településeket érint, azok adatait közli. Kövessük a térképen végig ezeket a névszerint említett településeket. Az út kezdőállomása Szigetvár. A Somogy megyei Hobol az első - adatokkal említett - település, majd Dencsháza következik, majd Katádfa, Büdösfa, Szent Dénes (Szent Dienes), Szent Gál, Rugásd és Gördő, vagyis helyesen: Gerde. Ekkor - az út lezárását jelző kettős vonal nélkül - ismét visszatér Szigeth, vagyis Szigetvár mezővároshoz, és innen újabb útmenti településeket jegyez fel: Botyka, Nagy Peterd, s a Szigetvár - Szentlőrinc út már említett több településén kívül, ettől az úttól északra fekvő újabb falvakat említ és jegyez fel a táblázatba. Kísérjük tehát végig ezeket a településeket először az első hazai népszámlálás időszakában, majd a 18-19. század fordulóján megjelent könyvek adatai alapján. 1785-ben Dencsháza néven a falu Batthyány Tivadar gróf birtoka volt. 62 házat és 405 lakost jegyeztek fel ekkor a népszámlálók itt. A Széchényi-féle leírásban magyar lakosú falunak írták, ahol a református vallás mellett az izraelita is megjelent. Vályi lexikonában Dancsháza néven került feljegyzésre (Dantsháza névformát is feljegyezte). Magyar falu, katolikus és református lakosokkal. Határa középszerű, második osztályba tartozik. A postalexikon ismét Dencsházának írta nevét, a szentlőrinci járás faluja, „mély" erdőségek között fekvő község, amely az üszögi uradalomhoz tartozik. Saját kálvinista temploma és lelkipásztora van. Ide tartozik az Almás patak mellett fekvő puszta és az uradalmi major is. Egy óra a távolsága Szigetvártól. 57 Közvetlenül utána említett Katádfa ugyancsak Batthyány Tivadar birtoka volt 1785-ben. 48 házat és 361 lakost jegyeztek fel itt. A falu férfilakossága között egy papot is feljegyeztek. A Széchényi-féle leírás református falunak mondja, mely Dencsháza filiája. Lakosai magyarok. Vályi lexikonában Katádfa ugyancsak magyar református falu, de Szent Dienes filiájának írja. Büdösfa szomszédságában van. Lakosai marhák neveléséből és „Fakó kotsiknak készítéséből szereznek készpénzt" - írja Vályi. Földje, rétje közepes, erdeje van, de szőleje nincs. Pécs és Szigetvár a piaca.
