T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A települések és lakóik

emberekből áll, ezekből él. A helység elöljárója a bíró. Egy katolikus plébános is lakik a faluban. 1828-ban ebben a faluban római katolikus és kálvinista templom volt, 95 házban 660 lakos élt, akik közül 69 volt római katolikus, a többi protestáns. Turony faluban 1810-12 között 150 férfit és 130 nőt jegyeztek fel e falu lakosaként a katonai táblázatba. 30 ház és 24 istálló tartozott még ehhez a faluhoz. A beszállásolható férfiak száma 650, a lovaké 150. Az állatállomány 20 ló és 50 ökör volt ekkor. A helység egy hegyen fekszik írja a katonatiszt, a magaslati pontja az északi magaslaton van, de délről is dominál. Az áthaladás rajta mindig nyitott és jó. Egyik oldalról sem lehet mellette elutazni. A talaj körülötte agyag, részint köves, gabonával és szőlővel van beültetve. Erős, egészséges lakosai, akik nehéz munkából élnek, ezekből tartják fent magukat. Szalánta (amelyet Zalantha névként ír) és Némethy /sic!/ (Németi) falvak adatait összevontan közli. A két faluban élők számát 500 férfira és 400 nőre becsüli. 80 ház és 60 istálló volt e két községben, amelyekbe 2000 férfit és 250 lovat tartott elhelyezhetőnek. 110 ló és 150 ökör alkotta állatállományukat. Az áthaladás mindenkor nyitott, Szalántán jó és széles. Németiben nyugaton és keleten voltak magaslatok. A talaj e két község körül agyag, gabonával és szőlővel beültetett, erdővel benőtt. A lakosok erős, munkás emberek, földművelésből élnek. Elöljárójuk a bíró. Tizenhat év múlva Turony faluban kálvinista templomot, 59 házat és 411 lakost jegyeztek fel, kik közül 37 volt katolikus, a többi protestáns. Szalántát 1828-ban postahivatallal ellátott faluként jegyezték fel Baranya megyében, 80 házzal és 542 katolikus lakossal. Németiben ugyanakkor katolikus templom szerepel a falu neve mellett, 39 házában 273 katolikus lakos élt. E felsorolt települések adatai nem problémamentesek. Az adatok eltérése felhívja a kutatók figyelmét arra, hogy az egyes időközökben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokat érdemes más forrásokkal közelebbről is megvizsgálni. A katonai táblázatban feljegyzett következő útvonal a Dráva melletti Sztáráról (Isztrarának írja a helység nevét) indít és Sellyén át Pécsre vezet. Menet közben 10 település adatait tekinti át. A községek felsorolását Pécs irányából kezdi és az első útmenti településként a Pécstől délnyugatra fekvő Gyód helységet említi. Ez a falu 1785-ben Czindery Rókus birtoka volt, 26 házban 130 fő volt az ott tartózkodó népessége, csupa zsel-