T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)
A települések és lakóik
1er. A Széchényi-féle leírásban csupán e település házainak száma szerepel (23), a lakosai katolikus németek, Pellérd filiája. Vályi lexikonában nem találjuk a nevét, nyilván friss település lehetett. A postalexikon a pécsi járásban említi Gyód falut, mely kicsi és nem népes. A Czindery családé, Keszü filiája. Egy völgyben fekszik, dombok, Bagotta és Keszü helységek között. Másfél órányi távolságra van tőle Pécs. 42 A katonai táblázat így jellemzi: 100 férfi és 110 nő lakosa volt az 1810es években. 24 házat és 10 istállót jegyeztek fel területén, 500 férfi és 100 ló volt ott elhelyezhető. A falu teljes állatállománya 12 ló és 30 ökör volt. - Az úttól nyugatra fekszik - írja a jelentést tevő, minden oldalról dominál (ezt már a postalexikon is feljegyezte, amikor a dombok közötti fekvését említette). A község körül a talaj agyagos, erdővel és szőlővel benőtt. A lakosok erős, munkás emberek, akik földművelésből élnek. A falu elöljárója a bíró. 1828-ban 25 házban 175 katolikus lakos élt. Az út ezt követően Gyódtól Keszü irányába fordul, majd Görcsöny következik (a térképen Nagy- és Kis Görcsöny néven ez két település), innen délnyugati irányban Baksára tart, majd a nyugatra fekvő Tésen (Téseny) szerepel útmenti településként. Keszü 1785-ben a pécsi szeminárium birtoka volt, 62 házat és 400 lakost jegyeztek fel területén, kis település tehát, de férfi lakói között szerepel egy polgár. Széchényi-féle leírásban valamivel kevesebb ház (53) és lakos (396) szerepel. Magyar és katolikus falu, Németi filiája volt ekkor. Vályi ezt a falut nem említi, a postalexikon viszont megerősíti, hogy a pécsi szeminárium faluja, hegyek között fekvő magyar falu egy katolikus plébániával. 43 1785-ben a népszámlálás egy Görcsönt említ (noha a térképen kettőt jelöltek!), amelynek földesura Losek Ferenc volt. 87 házban 528 lakosa volt. A Széchényi-féle leírás népesebbnek jelzi, 570 lakos élt eszerint ebben a faluban 94 házban, magyarok és németek. Római katolikusok, de van közöttük izraelita vallású is. A népszámlálás idején a férfi lakosok között találunk l-l papot és nemest, egy honoratiort és 3 polgárt. Vályi lexikonában Magyar Görcsön-ként szerepel (Rátz Görcsön Baranya megye mohácsi járásában volt!). Ez magyar falu, Baksa és Kis Dér szomszédságában. Földesura: Mihalovics. A földek középszerűek, szőleje, erdeje nincs. Pécstől 3 órányi távolságra fekszik, amely piaca terményeinek. Első osztályba tartozik a határa. A postalexikon szerint plébániája és temploma volt, hegyen épült külső majorja van (Vorwerk) kétórányira fekszik Szent Lőrincztől.
