T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

A postalexikon ezeket a következőkkel egészíti ki: Darás falunak saját papját és kápolnáját említi meg, továbbá azt, hogy a Duna és a Karasicza partjai között fekszik. Másfél órányi távolságra van Hertzeg-Szőllőstől. Batin, Battina neve mellett Kőszeg, Kiss Kőszeg nevére történik utalás a lexikonban, de nevét ott hiába kerestem. Marok viszont Ducale-Márok néven került feljegyzésre az M betűnél, mint a bellyei uradalom faluja és Darás filiája. l-l órányi távolságra van Hertzeg-Szőllőstől.

115 Az 1810-es katonai felmérés rovatai szerint Darás faluban 200 ház, 300 ló, 250 ökör és 500 juh volt. Az áthaladás nyáron nyitott és jó. A Karasicza átvágja. Amikor a Duna kicsi, minden oldalról kikerülhető. L. Nagy munkájában Darász néven jegyezték fel római katolikus templommal. 259 ház állott benne az 1820-as évek közepe táján és 1818 lakója volt, akik közül 36 volt görögkeleti, 5 protestáns, 10 izraelita, s a többi katolikus. Jelentékeny település volt és maradt. Battina /sic!/ faluban 80 házat, 100 lovat és 200 ökröt jegyeztek fel a katonai felmérés végzésekor. Az áthaladás nyáron jó, de télen rossz. A Duna áradásai pusztítják. Átjárás van itt a Dunán (komp). Egy cséplő pajta magazinná alakítható. Nyugati irányban erősen dominál. L. Nagy munkájában Battina vagy K.Kőszegh néven találjuk római katolikus templommal. 203 házat és 1426 katolikus lakost jegyeztek fel benne. Marokon az 1810-es évek táblázati adatai szerint 45 ház állott és az állatállományt 60 ló és 120 ökör alkotta. Az áthaladás nyitott volt, szabad és nyáron jó, de esőzések esetén és télen rossz. Minden oldalról utazni lehetett (Kann allerseitz darüber gefahren werden). L. Nagy munkájában Marok néven találjuk, 139 házzal és 979 lakossal, akik közül mindössze 19 volt görögkeleti és 8 protestáns, a többi katolikus. A katonai listán itt megszakad a baranyai települések sorozata, két somogyi település (Merenye és Puszta Czegléd) ékelődik be, majd két úgy tűnik elmaradt pécsi járásbeli falu következik: Csarnóta és Ocsárd. Mindkettő Batthyány birtok volt. 1785-ben Csarnóta Batthyány Teodor gróf faluja volt, 50 házat és 282 lakost jegyeztek fel benne. A Széchényi-féle leírás szerint a siklósi járásban fekszik és magyar református lakosai vannak. Vályi munkájában „elegyes falu"-ként szerepel, katolikus lakossággal. Határa termékeny, mint az ugyancsak abban a járásban fekvő Bagotának. (Az előbb már említett leírásban ez utóbbi községet a szentlőrinci járásban találjuk)! Vályi azt írja még Csarnótáról: A természet „sok és nevezetes javaival bővelkedik, első Osztálybéli". A postalexikon szerint ez a falu a sik-