T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

lósi járáshoz tartozik, völgyek között szétszórt házakból áll és gróf Batthyány üszögi uradalmának falva. Református temploma van. Egy-egy órányi távolságra van tőle Szalánta is és Siklós is.

116 Az 1810-es években készült táblázatban 50 házat, 120 lovat és 180 ökröt jegyeztek fel neve alatt. Az átjárás nyitott, nyáron jó, télen rossz. 1828-ban Csarnotta néven találjuk Baranya falvai között református templommal. 53 házban 373 fő élt, közülük csak 4 volt katolikus, a többi protestáns. A táblázatnak ezt követő települése Ocsárd ugyan szintén Batthyány birtok, de a pécsi járásban fekszik és a postalexikonban a sellyei uradalom falujaként említik. Ez a falu már szerepelt az Î. táblázatban, így adatait most nem tekintjük át. A két táblázatban feljegyzett számadatokat azonban megvizsgáljuk, egybevetjük. Az 7. táblázatban Ocsárdban 24 házat, 15 lovat és 40 igavonót jegyeztek fel. E /7. táblázat adatai szerint ebben a faluban 36 ház állott és állatállományát 60 ló és 200 igavonó képezte! A számok eltérése elég nagy, érdemes lenne az igazságnak - más, esetleg uradalmi források - bevonásával utánajárni! A vizsgált táblázat következő községsora ismét elszakad Baranya megyétől és Somogy megyei települések egész sorát közli, összesen 17-et, majd a következő oldalon ismét Csarnóta nevét találjuk teljes adatsorral. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az ugyanebben a táblázatban feljegyzett adatai jelentős eltérést mutatnak. A táblázatba előzőleg említett 50 házzal szemben, ide csak 45 házat jegyeztek fel, a lovak száma sem 120, hanem 80, s az igavonók számaként bejelölt 180 itt csak 150! A megjegyzés rovat itt is az áthaladás nyitottságát említi, azt, hogy az mindenkor jó, de hozzáteszi, hogy minden oldalról dominál! Ez a földrajzi megjegyzés már azt is mutatja, hogy mindenképpen azonos településről van szó. Ezt az is igazolja, hogy a táblázatban újabb Baranya megyei „sorozat" következik: Kökény, Malom, Viszló, Szava, Regénye, Keszü. Közülük a pécsi járásba sorolt Kökény, Malom és Keszü adatait célszerű együttesen megvizsgálni. Kökény és Keszü 1785-ben a pécsi szeminárium falvai voltak, Malom pedig a pécsi dóm birtoka volt. Kökény faluban 1785-ben 57 házat és 436 lakost jegyeztek fel. Ezek - a leírás szerint - illír lakosok voltak és katolikusok. Malomban 27 ház állott, 201 lakosa volt, magyar katolikusok. Keszüben 62 házat és 400 la-