T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

ladás és a postaállomás megjegyzése kibővül azzal, hogy a falu minden oldalról kikerülhető. A postán kívül a katolikus lelkészséget is feljegyezte. A következő település Karancs, amely e táblázatban Karancz néven szerepelt. 1785-ben ez is Esterházy Kázmér grófot vallhatta földesurának. 172 házában 1062 lakos élt. A Széchényi-féle leírás szerint a baranyavári járáshoz tartozó igen vegyes lakosságú falu volt, magyar, német, szerb és görög lakosokkal (katolikus, református, görögkeleti és izraelita vallásokkal). Dárda filiája. Vályi lexikona úgy említi, hogy hajdan sánccal bekerített város volt, most azonban elegyes magyar és német falu, amely a dárdai uradalomhoz tartozik. Laskafalu filiája. Monostor és HerczegSzőllős egyaránt félórányi távolságra fekszik tőle - írja Vályi. Háromnyomásban művelt földje a legszebb búzát termi. Erdeje és legelője „tsekély", borai azonban a villányi híres borokhoz hasonlítanak, aszúszőlő és a „karloviczai verlenyeges ürmöshöz hasonló borokat is készítenek, melylyeknek Bétsben is nagy betsek van". A postalexikonban Karáncs (Karancs) néven a dárdai uradalom faluja. Helvét filiális prédikátora van. A falu egy órányira van Laskafalutól.

107 1810 körül 110 házat, 130 lovat, 200 igavonót és 500 juhot találunk neve mellett a táblázatban, s egy hosszabb bejegyzést, amely szerint az áthaladás mindenkor jó, ámde minden oldalról ki is lehet kerülni („kann allerseitz daneben gefahren werden"). Északról valamelyest dominál, két jelentős épülete van, s egy magtár, melyek katonai célokra fordíthatók. Péter Ferenc 1812-ben megemlékezett erről a dárdai uradalomhoz tartozó faluról, amelynek református lakosai voltak. Azt írta, hogy lakosai magyarok és „többnyire mind reformátusok". Vallásukat már a reformáció kezdete óta gyakorolták. Kőtemplomuk kicsi, most épül egy „igen Derék temploma Bolthajtásra, régi zsindellyes tornya is fellyebb fog emeltetni". Prédikátorának 1 sessiós földje és kevés kaszálója van a földesúrtól. Jövedelme főleg borból és gabonából áll. A lelkek száma: 828 fő. „A rector", vagyis a tanító: Illés István debreceni diák volt, az ottani Collégiumban végzett. Földje nincs, jövedelme borból és gyümölcsből áll. 50 fiú és 46 lány tanulója van.

108 L. Nagy művében Karánts névformában szerepel, filiális katolikus és kálvinista templomot jegyeztek fel neve mellett. 1828-ban 366 házban 2561 lakosa volt, akik közül 2069 volt protestáns, 11 izraelita és 481 római katolikus. Minthogy ebben a munkában a két protestáns felekezet (a kálvinista és a luteránus) összevontan szerepel, így nem tudjuk megállapí-