T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 6. (Pécs, 2000)

A Dél-Dunántúlon átívelő utak melletti baranyai települések és értékelésük

tani, hogy 1812 óta a reformátusok száma nőtt kétszeresére vagy esetleg evangélikusok is laktak itt. A következő útmenti település Söpse vagy Szöpse (Sepse) néven szerepel a katonai táblázatban. Az első népszámlálás idején Sepse néven Krisztina főhercegnő birtoka volt. 126 házat és 626 lakost jegyeztek fel benne. A Széchényi-féle leírásban magyaroklakta katolikus és református falunak írták. Vályi lexikonában Sepse néven magyar falu a siklósi járásban, katolikus lakosokkal. Határa jól termő, borai híresek, vagyonai „külömbfélék". A postalexikon a bellyei uradalomhoz tartozó falunak írja a baranyavári járásban, saját lelkészséggel és imaházzal. A postaút oldalán: Csúza és Vörösmart között fekszik félórányi távolságban Herczeg-Szőllőstől.

109 Ez a forrás nem közli, hogy itt katolikus vagy református lelkészségről van-e szó, de feltételezhetően az utóbbi volt a faluban, mert a Péter Ferenc által meglátogatott református falvak között az ő nevét is megtaláljuk. A bellyei uradalomhoz tartozó faluként említi, amelyben tiszta református magyarok élnek. A vallásuk gyakorlását már a reformáció kezdete óta folytatják. Szép, kőből épült és cseréppel fedett templomuk van, a csinos bádogtorony 1806-ban készült. Prédikátora az uraságtól 6 hold szántóföldet és 2 „emberkaszálló" rétet kap. Van szép szilváskertje, de egyéb jövedelme főként borból és gabonából áll. 600 lélek tartozik hozzá. „A rector": Szilágyi István a debreceni kollégiumban végzett, egy kis kerten kívül más földje nincs, s jövedelme a naturáliákból áll. 25 fiú és 25 lány tanulója van. Péter beszámol még arról, hogy e helységen áthaladva északra a híres baranyai borokat termő és „esmeretes Baranyai cseresznyéket termő nagy Hegyeken" áthaladva értek a Mohács előtti nagy síkságra. A „Karassó" vizet elérve, azt kiszáradva találták a fenekén sok szénaboglyával. Áthaladva a töltésen és „csinos hidján" a Duna régi folyásánál találták az ún. Basa Halmot, amelynek tetején volt felverve Szolimán sátra a mohácsi csata idején.

110 1810-ben a hivatalos katonai táblázatban 80 ház, 120 ló, 200 igavonó szerepel neve mellett. Az áthaladás nyitott, de szűk, nem lehet kikerülni. Nyáron jól használható, de esőzés idején rossz, megakasztja az utast. Dominál, vagyis van magaslata. L. Nagy művében Sepse néven találjuk kálvinista templommal. 50 házat és 343 lakost jegyeztek fel ekkor ebben a faluban, akik közül 75 volt