Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

II. Német mozgalom - - Propaganda

591/biz. 1941. Elint. Tárgy: Német nemzetiségi mozgalmak szeptember hóban. Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr! Budapest. A bel- és külföldi sajtótermékek szétküldése változatlanul folyik, az ismert Volksbund vezetők szorgalmasan látogatják a községeket, a helyi csoportok helyiségében tartanak kisebb méretű értekezleteket, a helyi csoportok igen élénk tevékenységet fejtenek ki, hetenként egyszer-kétszer tartanak esti összejöveteleket, külön a leányok, fiatalemberek, asszonyok, férfiak stb. részére, így a helyiségekben majdnem minden este jelen van valamelyik csoport. Külföldiek mozgadozása nem volt észlelhető. Erősen éreztette kedvező hatását a gyűlések szünetelése. A volksbundisták részéről általában tapasztalható atrocitások, durva fenyegetések, provocatív fellépések, stb. száma apadt, és ezzel kapcsolatosan számos helyen észlelhető a volksbundista szellem hanyatlása is, fogynak a jelvények, a formaruhák, a volksbundista köszöntések, stb. Nyilvánvaló bizonysága ez annak, hogy egyrészt a hangulatot a nyilvános szónoklatok korbácsolják fel, másrészt pedig, hogy a mozgalom főként az atrocitásokban éli ki magát, amint az izgatás szünetelése folytán ezekkel alább hagynak, ezzel együtt lankad a volksbundista hangulat is. A felszabadult délbaranyai területen a helyzet kialakulóban van. Az itt működött és bácskai központi vezetés alatt állott un. Kulturbund kifejezetten és nyíltan a Jugoszláv állam felbomlasztására irányuló czélzattal alakult és dolgozott. A tagoknak azt ígérték, hogy német főhatóság alá fognak tartozni. Viszont a nemzetiségek olyannyira elnyomatás alatt éltek, hogy kényszerülve voltak érdekeiket legalább némileg kollektív alapon védelmezni. így nemcsak minden német nemzetiségű polgár, de még azon magyarok is tagjai voltak a Kulturbundnak, akik azzal bármi erőszakolt csekély kis kapcsolatot találni tudtak. A látszat szerint a Kulturbund a magyar állami ideológia ellen működött. Az egyének gondolkodását illetőleg azonban lényegében ez nem egészen így volt. Abban az egyben egységesek voltak mindnyájan, hogy a Jugoszláv állam kötelékéből menekülni igyekeztek. Az azonban felületes látszatokra alapított és eltúlzott megítélése a helyzetnek, mintha egyben a Magyar Állam kötelékeiből is végleg kiválni és kizárólag csak Németországhoz csatlakozni óhajtottak volna valamennyien. Ez a hamis látszat onnan keletkezett, hogy az emberek elvesztették az iránti reménységüket, hogy Magyarország ezen területeket visszaszerezni képes legyen, mely ezen kishitűség különösen a jugoszláv-magyar barátsági szerződések tárgyalásai és megkötése folytán általánossá vált. így helyezkedtek az emberek tömegesen arra az álláspontra, hogy - ha már Magyarországhoz nem tartozhatnak, - akkor inkább tartoznak Németországhoz, mint Jugoszláviához. Miután viszont a Kulturbund vezetése a nagy német irányzat kezében volt, a Kulturbund ezen kishitüséget igyekezett a saját külön czéljaira kihasználni és ez bizonyos mérté-