Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 5. (Pécs, 2000)

I. Hangulatjelentések

tetésben volt, a telepítési hírek elterjedése óta teljesen visszavonultan él és látszólag összeköttetéseit teljesen megszakította. Utóbbi időben szorgalmasan dolgozik atyja házánál és vidékre egyáltalán nem utazik. A szuloki őrskörletbe még nem érkezett Németországból áttelepítési levél. A svábok hangoztatják, hogy nincs szükségük német iskolára és német nyelvű szentbeszédre, mert ők magyarok. Dicsérik Magyarországot és a magyar kormányt. Hangoztatják, hogy soha nem érezték azt, hogy ők nemzetiségek. Szabadon terjeszkedhettek és gazdálkodhattak. Korlátlanul vásárolhatták össze a földeket, a terményárakkal is nagyon megelégedettek. A somogyhárságyi svábok (: németladi örskörlet) a Reimesch féle leveleket elégetik, tiltakoznak a telepítés gondolata ellen. Németujfaluban (: nagydobszai őrskerület) a múlt hóban megtartott népszámláláskor a svábság csaknem 100%-ban magyarnak vallotta magát, gondolva, hogy elkerülheti a visszatelepítést. Mike községben (: lábodi örskörlet) hasonlóan viselkedtek a svábok. Tolna vármegyében: Szálka, Mórágy, Bátaapáti, Mőcsény és Grábóc községbe (: szálkai őrskörlet) igen sok levél érkezett. A svábság megdöbbent és azt beszéli, hogy Németországban nem kapják meg azt a minőségű, és ennyiségű földet és vagyont, mint ami itt már megvan és az is lehetséges, hogy olyan helyre telepítik őket, ahonnan most a lengyelek elmenekültek. Ha pedig azok visszatérnek egykor, akkor őket a birtokból kiűzik. Mucsfa és Bonyhádvarasdra (: teveli őrskörlet) nagyon sok levél érkezett. A telepítés híre nagy riadalmat keltett. A Volksbund jelvényét egyre kevesebben viselik. A leventék "Szebb jövőt" köszönéssel üdvözlik egymást és az idősebbeket. Kletlinger N. kántortanító závodi lakost feljelentették, mert azokat a leventéket, akik őt "Szebb jövőt" köszöntéssel üdvözölték, lepofozással fenyegette meg. Jellemző a bonyhádkörnyéki - Mühllel gyakran érintkező - svábokra, hogy közülük többen azt híresztelik, hogy Fritz Heniz Reimesch levelei nem Németországból jöttek, hanem Budapestről és azt csak magyar urak találták ki. Ok soha nem gondoltak visszatelepítésre, hanem úgy vélték, hogy őket a földdel együtt csatolják vissza Németországhoz. A bonyhádi őrskörletbe igen sok levél érkezett. Egyedül Cikó községbe több mint száz. De érkezett Bonyhádra és Kakasdra is. A svábok tömegesen keresték fel Mühl dr.-t Bonyhádon, de nagyon sokan Baschoz és Bősz Fülöphöz fordultak. Bősz Fülöp levele nem tudta megnyugtatni a svábságot, ezért Bäsch november második felében leutazott Bonyhádra Mühlhöz. Bäsch állítólag azt a kijelentést tette, hogy a Reimesch féle levél Németországból származott ugyan, de azt nem németek, hanem az angolok adták fel, a magyarországi svábok Németországhoz ragaszkodásának megbontására. 1939 november második felében Mühl dr. bonyhádi lakóházának utcai falára ismeretlen személyek németül a következő szavakat írták fel: "Népcsaló, elhagytad népedet!". Bátaszék, Várdomb, Alsónána (: bátaszéki őrskörlet) községek sváb lakossága a névmagyarosítás gondolatával foglalkozik. Többen szidják Hitlert és dicsérik az itteni jobb viszonyokat. Már a felnőttek egy része is "Szebb jövőt" - tel köszönti egymást. Nagymányok, Hant, Apar, Izmény, Kismányok, Györe és Váralja községekben (:Nagymányoki őrskörlet) főképpen olyanok kaptak Reimeschtől levelet, akik a Bäsch csoporttal kapcsolatban állottak. Csaknem valamennyien elrejtették a leveleket, és az érdeklődőknek letagadják, hogy címükre érkezett volna valami.