Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

ket, helyettük megbízhatóakat nevezett ki, és betiltotta a megyei, városi önkormányzatok működését. Az igazi hatalom azonban a katonai parancsnokok kezében volt, akik ostromállapotot hirdettek, rögtönítélő bíróságot állítottak fel, elrendelték a fegyverek , dobok beszolgáltatását, magyar bankjegyek, vagyis Kossuth bankók összeszedését, honvédújoncok összegyűjtését és a forradalmi elemek üldözését. tavaszi hadjárat győzelmei után a szomszédos Tolna, Somogy és BácsBodrog vármegyéből támadó szabadcsapatok, nemzetőrök és honvédalakulatok támadásai hatására a császárhű elemek nem érezték magukat biztonságban, és élükön Scitouszky János püspökkel, emigrációba kényszerültek. A szabadcsapatok alkalmazását és a gerillaháborút különösen Kossuth Lajos szorgalmazta lelkesen. Jellemző módon 1849. június-júliusában egyszerre két főszolgabíró is parancsolt a mohácsi járásban, a császárhű Perczel Géza az 1848-as Hatos Gusztáv, akik kölcsönösen kiátkozták egymás rendeleteit. da visszafoglalása után június lien, amikor a császári katonaság pár napra elhagyta Pécset, Majthényi József tett kísérletet kormánybiztosként a megye felszabadítására. Kellő reguláris katonai erő hiányában azonban a felszabadító akciók kudarcra voltak ítélve. A császári katonaság június 10-én a túronyi, 15-én a pécsi felkelőket szórta szét. A város július 11-i visszafoglalása ugyancsak elvetélt ötletnek bizonyult. A megyében Mohácson ütközött meg július 1 5-én utoljára egy kisebb honvédalakulat a túlerő-