Pécs–Baranya 1848-1849-ben - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. (Pécs, 1998)

ben lévő a császári csapatokkal. Ezek az összecsapások, bár egy-két halálos áldozatot követeltek, tulajdonképpen csatának sem nevezhetők, mégis szigorú megtorlás követte őket. A pécsi ellenállás után pl. 200 000 pengős hadisarcot vetettek ki a városra, igaz utóbb mégis elengedték. világosi fegyverletétel után a forradalom és szabadságharc baranyai vezére, Batthyány Kázmér gróf a mellette végig kitartó megyebelikkel együtt emigráltak. Az itthon maradottakra adott esetben a számonkérés várt. A konzervatívok helyi vezetője, Scitouszky János pécsi püspök pedig I. Ferenc József névnapján - 1849. október 4-én - hálaadó istentiszteletet tartott a Belvárosi templomban „a forradalmi háborúnak szerencsés megszüntetéséért ..." 1848- 1849 az elmúlt 150 évben a magyarság utolsó nagy győztes élményévé vált. Győztessé, mert a katonai vereség ellenére győzött a polgári forradalom, és Magyarország feudális rendszerű államból polgári állammá alakult át. Erkölcsileg győztessé, mert a szabadságharcot a császári hadsereg nem tudta egyedül leverni, csak az orosz cári csapatok segítségével. honvédegyletek, majd 1848-as körök és egyesületek 1861 -tői szerveződtek meg az egész országban. Az aradi 13 vértanú emléke sem halványult el az idő múlásával... Az aradi emlékmű felállításához 1881 -ben Majláth György Baranya 1849-es Widischgrätz által kinevezett királyi biztosa és Cseh Ede a megye neo-