Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) - 4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek)

Az 1785. évi új közigazgatási beosztásnál Baranya megye az ún. pécsi kerület egyik részévé vált. A kerület adminisztrátora, királyi biztosa Széchényi Ferenc gróf lett. Beavatkozása a megyék kialakult évszázados jogkörébe, nagy sérelme volt a nemesi vármegyének. A régi megye hivatalos képviselőinek nagy része a passzív ellenállást választotta. A közgyűlések elnéptelenedtek, majd egészen elhaltak. A régi tisztviselők egy része állásáról lemondott, de új vállalkozókban nem volt hiány. A gyors központosítás teljes zűrzavart jelentett a megye életében. A megye ellenállásához már az is hozzátartozott, hogy mindent csak a legfelsőbb utasításra volt hajlandó végrehajtani. A német nyelvű rendelet még Pécset is kellemetlenül érintette, a megye pedig úgy tiltakozott ellene, hogy a leglehetetlenebb németséggel (magyaros fogalmazásban) íratta közgyűlési jegyzőkönyveit. Amikor a kül- és belpolitikai nehézségek, a tapasztalt ellenállás hatására József legtöbb rendeletét - élete végén - visszavonni kényszerült, a megye legelső teendője az újraszervezés, a tisztviselők újraválasztása volt, mely 1790-ben meg is történt. Jellemző, hogy a kerületi korszak tisztviselőivel szemben a bosszú fegyverét Baranyában nem alkalmazták, sőt a tisztújító közgyűlésen többnyire ugyanazokat a személyeket választották meg. A megye nemeseit természetszerűleg nem nyugtatta meg teljesen a József-féle rendeletek visszavonása. A jobbágysággal kapcsolatban érvényben hagyott rendeletek a jobbágyfelszabadulást sejtették velük. Aggodalmukat a kancelláriához küldött felirataikban is kifejezésre juttatták. A fejlődés folyamatát természetesen megállíta_54 kép. Pécs, 1763-bati (Prunner Ignác metszetej