Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

III. Baranya megye a kései feudalizmus időszakában (1686-1848) - 4. A „soknemzetiségű" Baranya (Telepítés-Migráció-Nemzetiségek)

55- kép. Baranya vármegye díszegyenruhás vitéze ni nem lehetett, s a II. József-korabeli események csak növelték az átalakulásra való törekvést. A jobbágyság már 1790-ben több megmozdulással figyelmeztette erre a kiváltságos rétegeket. A francia forradalom pedig az értelmiség körében is élénk visszhangra talált. A baranyai uradalmak színvonalas gazdálkodása sok olyan szakembert nevelt ki, akiknek tevékenysége mind a gyakorlatban, mind az agrártudomány fejlesztésében, nagy jelentőségűnek tekinthető. Fokozódott a polgárság, az egyházi és világi uradalmak intézőinek érdeklődése avidék természeti kincsei, legfőképpen a mecseki szénmedence kőszene iránt. Ezt a törekvést mindenekelőtt a kor műszaki szakembereinél látjuk. A magyar nemzeti - politikai és gazdasági önállóságra való törekvés természetszerűleg kihatott a magyarországi nemzetiségekre is, s belekeverve a nyelvi problémákat, rövidesen a felszínre került első formájában a nemzetiségi kérdés. Ez nem kevéssé érintette az erősen vegyes lakosságú Baranyát. A bécsi udvar a számára közvetlen veszélyt jelentő nemesi törekvéseket a parasztmegmozdulások és a nemzetiségek támogatásával próbálta megbénítani. A birtokos nemesség bármennyire is félt a parasztmozgalmaktól, majorsági birtokainak kiépítése, az árutermelésben rejlő nagy lehetőség továbbra is a jobbágyi szolgáltatások növelésére ösztönözte. /. Napóleon támadó hadjáratai, a sorozatos háborúskodások súlyos terheket rakott ebben az időben a jobbágyságra, de a nemesekre és a polgárságra is. Baranya megyének a francia háború költségeihez már 17.92-ben nagy összeggel kellett hozzájárulnia. 1797-ben ugyancsak több mint 130 000 mérő gabonát