Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 1. A honfoglalás és az államalapítás emlékei

tünk. A királyi várbirtokok eladományozása a megyén belüli erőviszonyokat már a tatárjárást megelőzően alapvetően megváltoztatta. A királyi várispánság a 13. század második felében viharos gyorsasággal szétesett. Az ispánsági - megyei tisztikar - Kristó Gyula szavaival - légüres térbe került, s mindez egy új igazgatási szisztéma kialakulásának lehetőségét vetítette előre. A nemzetiségi kötelékek lazulásával a tehetősebb birtokosok egyre nagyobb hatalomra tettek szert. A várépítkezések és a birtokkoncentráció elmélyítette a nagybirtokosok közötti ellenségeskedést, s utat nyitott a feudális anarchiának. A hatalmaskodások, túlkapások ellensúlyozására a nemesség szegényebb rétegei a királyi megyékbe tömörültek, azt új, közjogi tartalommal töltve meg. A megyét nagy számban lakó nemesség a 14. század eleji önrendelkező közgyűlésével - egy 1327-ből Nagyfaluban (ma Siklósnagyfalu) keltezett oklevél tanúsága szerint - lép a felbomlott királyi vármegye örökébe a nemesi vármegye. Okleveles emlékeinkben ez idő tájt az alispánok neve csak elvétve fordul elő; a 14. század végétől azonban hatáskörük bővülése folytán mind gyakrabban találkozhatunk velük a szolgabírákkal közösen kialakított diplomákban. Nem egészen egy évszázaddal később pedig az alispáni függetlenedés számos jele fedezhető fel a korabeli írott forrásokban, dokumentumokban: ritkán hivatkoznak a főispánra, közvetlenül leveleznek a királlyal és 11. kép. Cserkút - középkori templombelső, freskókkal egyéb országos főméltóságokkal. Ekkoriban a vármegye hivatalos iratait az alispán és a négy szolgabíró pecsétjével hitelesíttetnek. Legrégibb ilyen oklevelünk, melynek a hátlapján megvan az öt pecsét helye, 1492-ből datálódik. Mindazonáltal a 13-15. században a megye politikai arculatát a nagybirtokosok és a köztük kialakult rokoni és érdekszövetségek határozták meg.