Baranya megye évszázadai (1000-1918) - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 3. (Pécs, 1996)

I. A középkori vármegye (1000-1526) - 2. Baranya vármegye és nemesei a középkorban

•/tár/ ÇyCCE»^ 72. tóp. Baranya megye nemesi közgyűlésének oklevele (Nagyfalu, 1327)- MOL, DL 19893) Baranya vármegye és nemesei Baranya legnagyobb várbirtokosai a 13. században a honfoglaló ATáw-nemzetség leszármazottai voltak Siklós vára középponttal, mely a területet birtokló ágnak a nevét is adta. Ebből az ágból a nemesi vármegye első századaiban a család kihalásáig számos baranyai főispán került ki, s ez a méltóság további lehetőségeket biztosított a család kiemelkedéséhez. A Kán nembeli Siklósi-család baranyai birtoklása a Horváti-féle lázadáskor ért véget. A 13. században indult virágzásnak a megye területén később oly nagy szerepet játszó Dorozsma nemzetségbeli Garai-család. A család nevének és hatalmának alapját a Dráván túli Gara (Gorján) nevű birtok vetette meg, amelyet IV. Béla adományozott János comesnek és István magisternek, fegyverhordozója két fiának. A Garai-család szerezte meg a 14. század végén és a 15. század elején a Siklósi-család egész birtokát, s magát Siklós várát is, mely a középkor Mohács előtti szakaszának legerősebb baranyai vára volt. Báróvá nőtte ki magát a Győr nemzetségbeli Óvári-család is. E család szálláshelye Baranyában a mai Dárda és Máriakéménd vidéke volt. Számos, még ma is meglévő és több elpusztult falu tartozott birtokukhoz. A család politikai hatalma Lőrinc baranyai és soproni főispán (1270