Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Bősz Attila-Kirics Márta: A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján
Bősz Attila-Kirics Márta: A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján A cégjelzéses irat fogalma A legegyszerűbb magyarázat szerint: a fejléc a levél alaki részei közé tartozik, mely a feladó adatait tartalmazza. Ha kicsit kibontjuk ezt a megállapítást, akkor azt mondhatjuk, hogy a nyomtatvány felső részén vagy szélén az azt kibocsátó személy, gyár, üzem, intézmény nevét, működési körét, alapításának évét stb. feltüntető, nyomdai úton előállított figyelemfelhívó jelzést tartalmazó irat. Magánszemélyként ritka a használata, inkább cégszerűen, üzletszerűen alkalmazzák ma is, ahogy régen is. Cégek használták, és mivel információt hordoz, iratnak nevezzük. Ezért használjuk szívesebben a „cégjelzéses irat” és nem a „fejléces papír” fogalmat. Tegzes Ferenc meghatározása szerint a cégjelzéses irat általában a korabeli reklám egy fajtájának tekinthető, a gyárak, boltok, üzemek utcai frontján található, figyelemfelkeltést szolgáló cégérek megfelelője.2 Van azonban olyan fajta is, amely nem reklámoz, inkább bizonyos presztízst kölcsönzött a hivatalos iratoknak, például a főispán vagy bíróságok papírjain. Mások konkrétan reklámot tartalmaznak, tehát elsődleges funkciójuk a reklám. Az Eszéki Állami Levéltár munkatársai is külön gyűjtötték, rendezték és feldolgozták a cégjelzéses iratokat. A munka gyümölcseként egy szép, gazdagon illusztrált kötetet is megjelentettek 1998-ban.3 Definíciójuk szerint a cégjelzéses irat a „memoranda”, vagyis említésre méltó (latin memorandus), a kereskedelem világában emlékeztetőül szolgáló iratok. Ezért a cégjelzések grafikai és képszerű megoldásokkal jöttek létre, hiszen ez a fajta közlésmód a leghatékonyabb ebben a műfajban, egyidős az emberiséggel. A cél, hogy minél informatívabban és minél hatásosabban, valamint a leggyorsabban információt adni valamiről, felhívni valamire a figyelmet, a bemutatni kívánt termék vagy üzem értékeinek hangsúlyozásával. Az üzenetet olyan világosan és egyértelműen kell közölni, ahogy csak lehet, ezért a készítők nagy energiát fektettek a megalkotásukba.4 Cégjelzéses iratok az MNL Baranya Megyei Levéltára gyűjteményében Az MNL BaML eddig ismert legrégebbi cégjelzéses irata 1831-ből származik, és egy bizonyos J. Taitl pécsi rövid- és divatáru üzletét hirdeti. Ahogy haladunk előre az időben, úgy szaporodik az iratok száma is. Gyűjteményünkben 1986-os dátummal is előfordul, ám döntő részben a 20. század első felében keletkeztek. Levéltárunk őrizetében mintegy 12 000 (becsült érték) darab található, ebből 8275 db Pécs és Baranya megyei keletkezésű. 2 Tegzes ms., 1. 3 SrSan 1998. iSrSan 1998, VII. 93
