Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Bősz Attila-Kirics Márta: A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján
Bősz Attila-Kirics Márta: A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján Általában A/4-A/5-ÖS méretűek, nyomdatechnikával készültek változatos kivitelben, egyszerűbbek és bonyolult, színes ábrázolásokkal ellátottak egyaránt megtalálhatók közöttük. A papír minősége általában igen jó, gyakran szép vízjelet is tartalmaz. Döntő részben gyári fatartalmú papírra készültek, de merített papír is fellelhető közöttük. Különböző csoportokat alakíthatunk belőlük, ha külön vesszük a képi ábrázolással is rendelkező és külön a csak írott szöveget tartalmazó iratokat. A legszebbek és leginformatívabbak nyilvánvalóan azok, amelyeken kép is található a szöveg mellett. A cégjelzéses iratokon láthatók a cégek bélyegzőlenyomatai, illetve a fontosabb személyek, főispán, alispán, cégvezető, polgármester sajátkezű aláírásai is feltűnnek. Sok esetben plasztikusan ábrázolják a korabeli ruházatot, járműveket, a kirakatba kitett árukat, amiből az adott évtizedre vonatkozó információkat kaphatunk, de ábrázolnak enteriőrt, gépeket, vagy akár korai épületgépészeti megoldásokat is. A közlekedéstörténet egy rövid ideig tartó momentumát örökíti meg például Kindl Ferenc fejléce, a gyár udvarán ugyanis teljesen vagy részben ott készült loko- mobilokat látni. Ezeket a gőzgépeket a motorizáció hajnalán még kevésbé hatékony automobilok mellett vontatásra vagy cséplőgép működtetésére („masinázásra”) használták. A kőolaj alapú erőgépek gyors terjedése azonban hamar kiszorította a gőzgépet. Ha nem lenne évszám az iraton, a fejléc alapján akkor is datálni lehetne azt az évszázad első évtizedére. Nem csak árut, hanem szolgáltatást is reklámoztak a cégjelzéses iratokon. Megemlítendő, hogy a betűk alakja Pécsett sokszor a gót betűket formázza akkor is, ha magyarul írták, mivel a kereskedők és iparosok nagy része német nemzetiségű volt. Általában elmondható, hogy a kor embere nagyra becsülte a szép papírt, ami megfelelő keretet adott különböző ügyei, levelezése intézéséhez. A cégjelzéses iratokon feltüntetik általában a cégalapítás évét, bár ez nem megbízható információ, mert igyekeztek a cég patináját növelni és évfordulókhoz, jelentős eseményekhez kötni az alapítást még akkor is, ha arra nem abban az évben került sor - ilyen 1848 vagy 1896. A kapott kitüntetéseket, érmeket, a cég profiljába tartozó tevékenységeket és a gyártott, illetve a kereskedésben megtalálható áruk felsorolását is megtalálhatjuk. A nagy cégekre jellemző az iroda, telephely címe, cég folyószámlája, telefonos elérhetősége, sürgönyeim feltüntetése. Még a városképre vonatkozó információkat is nyerhetünk az esetleg már rég elbontott (vagy éppen meglévő, de átalakított) épületek ábrázolásainak vizsgálatával, ugyanis általában nem sematikus ábrázolásra törekedtek, hanem az épületek tényleges képét próbálták visszaadni, amit számos irat bizonyít, például az általunk bemutatott Kindl-féle kérelem. Ezen egész pontos az épületek ábrázolása, melyek ma is így néznek ki, még a kémény is megvan. Egyedül a háttér idealizált, a tájkép helyett a város többi épületét kellene látnunk. Természetesen értékes maga a szöveg is, amit ráírtak az irat elsődleges funkciója szerint, tehát a korabeli árak, ha számláról van szó, kérelmek szövege, ha hivatalos iratként használták, de külön díszes fejléces papírt nyomtattak a nagyobb események 94
