Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Bősz Attila-Kirics Márta: A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján
Bősz Attila-Kirics Márta A cégjelzéses iratok forrásértéke a pécsi Kindl Ferenc gépgyáros kérelme példáján Bevezetés A levéltárba belépő kutatók manapság egyre nagyobb arányban keresnek képi anyagot, amivel szemléltethetnek, bemutathatnak dolgokat, történeteket. Előfordul olyan kutatói megkeresés is, amely csak illusztrációkra vonatkozik. A cégjelzéses iratok azonban nem kizárólag a szemléltetés eszközei, rengeteg információ nyerhető ki belőlük. Egy példán keresztül szeretnénk érzékeltetni, mi mindent mondhat nekünk egy átlagos levéltári irat. Ha cégjelzéses iratról beszélünk, a legelső, ami szembetűnik, hogy ezeknek a nyomdaipari termékeknek a legtöbb köze a modern értelemben vett kereskedelmi célú reklámhoz van, legtöbbször valóban cégek, iparosok, kereskedők alkalmazták. Magyarországon a reklám eme formája a 19. század második felétől terjedt el a gazdasági, technikai és társadalmi változásokkal szoros összefüggésben. A nyomdaipar fejlődése hozta meg a változást, megjelentek az olcsó nyomtatott termékek, lehetővé téve a széles körű reklámozást. Ebbe a folyamatba illeszkedik a cégjelzéses papírok kialakulása és terjedése is. A tömegáruk korát megelőzően is léteztek cégtáblák, prospektusok, hirdetmények, de ezek szűk körben, korlátozott példányszámban jelentek meg. „A paraszti és kisipari társadalom személyes kapcsolatokon és szűk területi meghatározottságon alapult. Értékrendjét a hagyomány és a generációk tudásának átadása határozta meg”1 A kor jelszava: „jó bornak nem kell cégér”. A cégjelzéses irat viszont a direkt marketing eszköze lett, de nem kizárólag reklámként funkcionált, hanem sokoldalúan működött, tehát általában reklám is volt. A példánkban szereplő iratot sem marketingcélokra használták ebben a konkrét esetben, hanem hivatalos kérvényként, ám a kitűnő minőségű és szép képi világgal rendelkező fejléc - azon kívül, hogy presztízst kölcsönzött a felhasználójának - elültetett egy ehhez hasonló mondatot is annak a fejében, aki ránézett: „Ne feledje a Kindl gépgyár minőségi munkáit.” 1 Brochand-Lendrevie 2004,13. 92
