Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom... és a következő kormányok feladatait ebben a kérdésben egészen a békekötéséig a SZEB intézte.11 A kitelepítésről szóló 12330/1945. M. E. sz. rendelet a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba való kitelepítéséről 1945. december 29-én jelent meg.12 Mindazokat, akik 1941-ben német anyanyelvűeknek vagy német nem- zetiségűeknek vallották magukat, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, valamint azokat is, akik a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak a tagjai voltak, a rendelet Németországba való áttelepülésre kötelezte.13 Az események felgyorsulása valószínűleg megnyugvással töltötte el az MKP dorogi szervezetét, akik a német nemzetiségű lakosok ügyében 1945. november 20-án terjedelmes levélben fordultak az MKP Országos Központja Közigazgatási Osztályához. Ebben megemlítik, hogy a nagyközségben meglehetősen nagy létszámú, mintegy 1100 személy vallotta magát német nemzetiségűnek, akik közül sokan a szovjet csapatok elől vagy elmenekültek, vagy a településen „meglapulva” vészelték át a háborút. A dorogiak által megfogalmazott kérés lényege az volt, hogy az 1941-es népszámlálás alkalmával magukat német nemzetiségűnek valló személyeket tartalmazó lista mielőbb eljusson a szervezetük központjába, hiszen e nélkül a földosztással kapcsolatos birtoklevelek kiadása és az új telepeseknek juttatandó ingó és ingatlan vagyon kiosztása nem fejezhető be.14 Ráadásul „a visszaszivárgások és a szemtelenkedések a svábok részéről mindennaposak és az országos központ segít- sége igen jelentős számunkra”.15 A Komárom-Esztergom vármegyei kitelepítések első szakaszának végrehajtásával dr. Benczúr József miniszteri osztálytanácsost bízták meg, illetve nevezték ki miniszteri biztossá. Az előzetes tervekkel ellentétben azonban az 1946-os évben mindössze három vármegyei településen került sor a német lakosság egy részének kitelepítésére.16 Leányváron március 24-én 868 főt, Máriahalmon április 2-án 637 főt, míg Szomoron április 13-án 314 főt érintett a kitelepítés végrehajtása.17 A leányvári kitelepítés meglehetősen botrányosra sikerült, az itt élő magas számú bányászcsalád mentesítésének ügye miatt, mely a procedúra lezárulását követően azt jelentette, hogy 124 bányászcsalád, összesen 390 személy „végső mentesítés”-ben részesült.18 Az Esztergomi járás másik községében Máriahalomban szintén sor került a népgazdasági szempontból fontos bányászcsaládok (összesen 24) már-már meglepetésszerű felmentésére az utolsó pillanatban. Ennek ellenére az ingó- és ingatlan vagyonukat 11 Izsák 1986, 114. U Zielbauer 1989, 59. 13 L. Balogh 2010, 209-210. h PSZL 274. 15. áll. 48. őe. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései, 73. 15 Uo. 16 L. Balogh 2010, 212. 17 Zielbauer 1989, 64. is L. Balogh 2010, 212-214. 496
