Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom... mégis elkobozták.19 Leányvárral és Máriahalommal ellentétben Szomoron, ahol nem éltek bányászok, így bányászmentesítésre sem került sor, szinte teljes mértékű volt a német lakosság kitelepítése.20 Ezzel Komárom-Esztergom vármegyében a kitelepítések első szakasza lezárult, ami azt jelentette, hogy a vármegye német nemzetiségű lakossága 1819 fővel csökkent. Fontos megjegyezni azt is, hogy a német kitelepítések messze alul maradtak a korábbi tervekben rögzítettekhez képest. Emiatt a Népgondozó Hivatalt 1946. július 27-én megszüntették, a kitelepítés lebonyolítása ezzel átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe. A kitelepítések második szakaszára 1947-ben került sor. Hosszas előkészítő munkát követően augusztus utolsó napjaiban két községben, a tatai járáshoz tartozó Környén és az esztergomi járás közigazgatási területén fekvő Dorogon hajtották végre a kitelepítéseket.21 A dorogi kitelepítést váratlanul, két lépcsőben hajtották végre, közvetlenül az országgyűlési választásokat megelőzően augusztus 27-én és 30-án. Méreteit tekintve az első sokkal nagyobb, szervezettebb akció volt, és feltehetően 114 főt érintett. A második kitelepítés Láng Beáta számításai szerint 42 főt érinthetett.22 Környén 1947. augusztus 27-én történt meg a német lakosság elszállítása a 202. számú szerelvénnyel, melyen összesen 465 személy hagyta maga mögött a községet.23 A kitelepítéseket Komárom-Esztergom vármegyében tehát két szakaszban hajtották végre, mely során összesen mintegy 2440 főt szállítottak el szülőföldjükről. Mindez azt is jelenti, hogy a Komárom-Esztergom vármegyei kitelepítések nem érték el még a 10%- ot sem, hiszen alapul véve a tömörítési tervben szereplő 28 902 fős összlétszámot és az imént idézett 2440 kitelepítetett, 8,4%-os arányszámot kapnunk. A következőkben a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei Bizottsága vezető politikusainak az álláspontját ismertetjük, melyek a magyarországi németek kitelepítésének tárgyában születtek. Az első erre vonatkozó adatot az 1945. augusztus 31-én kelt titkári jelentésben találhatjuk, melyben a kommunista vezető arról tájékoztatja a felsőbb pártszervezetet, hogy a vármegye politikai hangulatát jelentősen befolyásolja a „svábság” kérdése. Ráadásul „ezeknek a politizáló része részben a Szoc. Dem. részben a kisgazda pártba helyezkedett el, ahol védelmet nyújtanak nekik”.24 Véleménye szerint ezért lenne nagy szükség a kitelepítés kérdésének gyors és mielőbbi megoldására.25 Az 1945 késő őszén készült Esztergom és környékének politikai hangulatát elemző összefoglalók pedig már a német nemzetiségű lakosság és az újonnan érkezett telepesek közötti konfliktusokba nyújtanak bepillantást. Eszerint Leányváron a „svábokkal” szemben 19 WÁGENHOFFER 1992, 88. 20 L. Balogh 2010, 215. 21 Gróf 1998, 27. 22 L. Balogh 2010,218. 23 Gróf 1998, 28. 24 PSZL 274.16. áll. 109. őe. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom- Esztergom vármegye, 146. 25 Uo. 497
