Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1947 között
Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt „sváb” kérdéssel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom... mada soha sem látta viszont szülőföldjét.5 A vármegye Tatai járásában végrehajtott szovjet deportálások mértékét eddig nem tisztázta a helytörténetírás. Az internálásokkal párhuzamosan, 1945 tavaszától kezdetét vette az országos rendelkezések végrehajtása, melynek során a vármegye területén fekvő jelentős számú német lakosság által benépesített településeken hozzáfogtak a vagyonelkobzásokhoz, összeköltöztetésekhez és a telepesek ugyanitt történő elhelyezéséhez. Ezek közül az 1945. március 18-án megjelent földreformrendelet különösen hátrányosan érintette a magyarországi németeket, hiszen amíg a különböző szélsőjobboldali szervezetek esetében különbséget tett egyszerű tagok és vezetők között, s csak az utóbbiak birtokait kobozta el nagyságra való tekintet nélkül teljes egészében, a Volksbund esetében ez a különbségtétel nem érvényesült. Az egyszerű Volksbund-tagok birtokát éppúgy kisajátították, mint a vezetőkét, sőt még azokét is, akik német hangzású családi nevet vettek fel. A kollektív vagyonelkobzás célja a szétosztható földalap növelése, és ezáltal a magyar szegényparasztok és a menekültek földvagyonhoz juttatása volt.6 Az Esztergomi járáshoz tartozó Dágon 71, Dorogon 73, Máriahalmon 66 család vagyonát kobozták el 1945. június-július folyamán, Süttőn pedig 24 családét. Leányváron a községi földigénylő bizottság javaslata alapján a Komárom-Esztergom Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945-ben 180, majd a következő év augusztusában újabb 34 tulajdonos vagyonát vette el.7 Az elkobzott ingatlanok területe a vármegyében 1945. október 29-ig 14 115 kh., 1946. június 5-ig 16 176 kh., 1947. május 31-ig 18 034 kh. volt. Az elkobzások után a németeket összeköltöztették, majd a megüresedett ingatlanokba telepes családokat költöztettek be.8 Egy 1947. márciusi statisztika szerint a vármegye 17, jelentős számban németek által is lakott községébe 599 telepes család, összesen 2617 személy érkezett, de rajtuk kívül (140 családtaggal) 34, főleg erdélyi és felvidéki menekült család is jött.9 Esztergom városáról és a járásról 1945. július 7-én készítették el a politikai rendőrség munkatársai azt a hangulatjelentést, melyben már arról írnak, hogy: „A sváb községek lakóinak hangulata nyomott és a demokráciával szemben bizalmatlan. Főbb vezetőik már letartóztatásban vannak, s a sváb lakosság megfigyelése állandóan folyamatban van.”10 1945. július 17. és augusztus 2. között került sor a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciájára, mely a magyarországi németek kitelepítéséről is hozott határozatot. Eszerint az ügy végrehajtását Magyarország tekintetében a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra bízta. Ez azt is jelentette, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 5 WÁGENHOFFER 1992, 86. 6 Romsics 2006, 126. 7 L. Balogh 2010, 207. 8 Gróf 1998, 19. 9L. Balogh 2010, 208. io ÁBTL 1.1. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai, 4. d. 19. 495
