Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellért (1911-1987) pécsi segédpüspök
Szabó Csaba: „Vulnere sanus”. Belon Gellert (1911-1987) pécsi segédpüspök korábban kinevezett püspök útján. Az ügynök elmondása szerint [...] arról nem beszélt, hogy a pápa utasítása, értelmében az egyházi szabályoknak megfelelően Belon Gellértet felavatták-e már püspökké, és ha igen, ki az, aki az avatást végezte volna.”17 A március 10-i jelentés tisztázta a püspöki gyűrűk rejtélyét. 1965. december 22- én püspökkari konferencia volt Budapesten. Brezanóczi Pál egri apostoli kormányzó többek között elmondta, hogy Rómából meghozták VI. Pál pápa ajándékát, bizonyos díszes gyűrűket, amelyeket a püspököknek kiosztottak. A gyűrűket a pápa udvari ékszerésze készítette. Püspöksüveg alakú díszes arany lemez borítja a gyűrűt, amelyen Péter és Pál apostolok domborművei láthatók. A gyűrűket azoknak az egyházi embereknek adományozta a pápa, akik a Vatikán által felszentelt és elismert püspökök.18 Belon Gellért folyamatosan az állambiztonság érdeklődésének középpontjában állt. A Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Kecskeméti III/III. alosztálya 1970. november 4-én nyitotta meg a „Forgács” fedőnevű előzetes Ellenőrző Csoportdosz- sziét Belon Gellért jánoshalmi plébános és társai tevékenységének felderítése és dokumentálása céljából. Az iratokból kiderül, hogy az állambiztonság komoly adatgyűjtést folytatott ügynöki jelentések, „K” ellenőrzés, valamint operatív technika segítségével. Megállapították, hogy 1970 szeptemberében a Jánoshalma melletti Kecskési lelkészségen fiatal katolikus papok találkozót tartottak. Kijelentéseik és a jövőt illető elképzelések miatt fokozottan ellenséges beállítottságú csoportnak minősítette őket a kecskeméti III/III. A fiatal lelkészeket összekapcsolták a gyűlésükön még csak jelen sem lévő Belon Gellérttel és Udvardy József püspökkel, „akik lényegében a csoportosulásban résztvevők vezetőinek tekinthetők - Belon, Udvardy és Kerekes mindvégig háttérben maradtak, de tudtukkal és esetenként buzdító kijelentéseikkel inspirálták...” a fiatal papokat. Mindezen értesülések és következtetések alapján határoztak Belon Gellért további megfigyeléséről.19 Valóban, egészen haláláig figyelték, gyűjtötték a feljegyzéseket, adatokat, jelentéseket róla. „Múltbeli tevékenysége miatt, mint társadalmunkra veszélyes személyt tartjuk állandó ellenőrzésünk alatt” - írták még 1987-ben is.20 Időközben, 1969-ben újabb püspöki kinevezésekre került sor Magyarországon, de Belon Gellért továbbra is szálka volt az állam szemében. Udvardy Józsefet (1911-2000), az addigi jánoshalmi plébánost, kinevezték szeged-csanádi püspökké. Az ő közbenjárásának és követelésének köszönhetően Ijjas József (1901-1989) kalocsai érsek 1970-ben Belon Gellértet nevezte ki plébánosként Jánoshalmára. Érdemes megjegyezni, hogy bár Jánoshalma nem volt akkor még város, tehát nem volt szükség a kinevezéshez állami hozzájárulásra, mégis csaknem egy évig húzódott a kinevezés. Belon Gellért itt is, akárcsak három korábbi állomáshelyén, a templomot és a plébániát rendbetette, modernizálta, gazdagította, hittantermeket alakított ki. Azonban 17 Uo. 109. 18 Uo. 111. 19 ÁBTL 3.1.5. 0-14098. „Forgács”, 265-267. 20 ÁBTL 1.12.3. 110924. BRFK Igazgatásrendészeti Osztály Útlevél Alosztály iratai - Belon Gellért. 441
