Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949).
Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949) Városi közigazgatás, 1946-1949 1946. május 6-án pártközi megegyezés jött létre, melynek alapján az állami és köz- igazgatási tisztviselők létszámát az 1937/38-as állapothoz képest 10%-kal csökkentik.19 Az MKP és a baloldali pártok által kiprovokált pártmegállapodás után 1946 nyarán az egész országban minden közigazgatási intézménynél folyt az úgynevezett B-listázás, vagyis a közigazgatás „megtisztítása” a „reakciós elemektől”. 1946 őszéig 60 ezer személyt bocsátottak el az ország közigazgatási intézményeiből.20 A B-listázás megtörtént Baranya megyében és Pécsett is. Elbocsátottak tisztviselőket a vármegyétől, Pécs törvényhatósági jogú várostól, nemcsak a hivatali apparátusból, hanem a megyei, városi iskolai intézményekből is. Elküldték dolgozókat az állami területi közigazgatási szervektől, a tankerületi főigazgatóságtól, a tanfelügyelőségtől, a MÁV, a Posta Baranya megyei és pécsi hivatalaitól. Az elbocsátottak közül csak kevesen tiltakoztak, és kértek rehabilitációt. Glatt Imre pécsi tanügyi segédtitkár vette a bátorságot, és levelet küldött a pécsi nemzeti bizottságnak elbocsátási ügyének kivizsgálása céljából. Glatt a pécsi tanfelügyelői hivatalnál dolgozott, és „jobboldali felfogása” miatt B-listára helyezték. A tanügyi segédtitkár hivatkozott arra, hogy a világháború alatt német- és nyilasellenes magatartást tanúsított, az ellene hozott intézkedés hatálytalanítását kérte. A levélre nem ismerjük a választ, de az MKP KV Közigazgatási Osztálya figyelmeztette a Baranya megyei Pártbizottságot, hogy a tisztogató bizottságok több helyen „aktív, minden szempontból megfelelő kommunistákat építettek le”.2' Az 1947. évi választások után a koalíciós kormány úgy döntött, hogy Pécsnek és Baranyának kommunista főispánja lesz. Ekkor választották meg az MKP tagját, a Nyugatról a háború után hazatért Gyetvai Jánost Baranya megye és Pécs város főispánjának. Gyetvai 1947. november 12-től 1949 februárjáig töltötte be Baranya megye és Pécs város főispánjának tisztét22 úgy, hogy hű végrehajtója volt az MKP Központi Vezetősége direktíváinak. Főispáni jelentéseiből kitetszik, hogy a főispánt az MKP ideológiájának és politikai akaratának való megfelelés törekvése irányította. Gyetvai János, Baranya megye és Pécs törvényhatósági jogú város főispánja 1948. február 4-én jelentett Szél Jenőnek, az MKP Közigazgatási Osztálya vezetőjének a Baranya megyei politikai helyzetről, a 3 éves terv végrehajtásának előkészületeiről és közigazgatási kérdésekről. Jelentése szerint a Pécs környéki bányavidéken bizonyos csoportok ellenállási mozgalmat indítottak, mert a kormány a 3 éves tervet 2 és fél év alatt akarja végrehajtani, és ez a bányászok számára nagy nehézséggel 19 Benda 1982, 1027. 20 Romsics 2005, 290. 21 MNL BaML X. 16. MKP Baranya Megyei Bizottsága iratai. 69. dosszié, 70. őe. Jelentések, levelezés B-lista ügyekben a KV Közigazgatási Osztállyal és személyekkel. 5. Baranya megyei és Pécs városi személyek B-lista ügyei. Glatt Imre tanügyi s. titkár levele a pécsi Nemzeti Bizottságnak. Pécs, 1946. július 9. 22 Vargha 1985,123.; Nagy 2010c. 395
