Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949).
Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949) jár majd. Sokan a bányászok közül a kollektív szerződésekkel sem voltak megelégedve. Az egyik bányászgyűlésen Lakatos József szakszervezeti megyei titkárt tettlegesen bántalmazni akarták. A támadók között kommunista bányászok is voltak. Az ellenállók két bázisra támaszkodnak, „az egyik a föld alól kibúvó fasiszta bázis, a másik az erre támaszkodó jobboldali szoc. dem. klikk”.23, A 3 éves terv előkészületei zajlottak, a járási, közigazgatási, tisztviselői értekezleteken a főispán foglalkozott a 3 éves terv népszerűsítésére vonatkozó intézkedésekkel. A megyei felső apparátusban a főispán és munkatársai bevezették a 8-tól 3 óráig tartó munkaidőt, melynek betartását ellenőrizték. A főispán következő jelentésében elégedettséggel jegyezte meg, hogy „úgy az eddigi kisgazda adminisztráció alatt álló vármegyei, mint a Pécs városi vonalon sikerült magam, mint kommunista főispánt minden réteggel akceptáltatnom”.23 24 A politikai helyzetet elemezve a főispán megállapította, hogy a választások után nyugtalan helyzet már nyugodtnak látszik. A Pfeiffer-párt emberei eltűntek, a Barankovics-pártban25 dezintegrációs folyamat mutatkozik. Gyetvai kommunista főispán ismét a kor frazeológiájával fejezte ki mondandóját: „Nincs többé, legfeljebb nagyon szórványosan háborús hisztériakeltés, vagy rémhírterjesztés, csökkenőben vannak a fokozott reakciós tevékenységgel akkor vele járó egyéb ellenségek is, mint a harácsolás, árdrágítás, spekuláció stb.” A Barankovics-párt nem volt egységes, kialakulóban volt két csoport, az egyik Perr Viktor vezetése alatt a Mindszenty szárnyba tömörülő párttagokat fogta össze, a másik szembe kerülni látszott a Mindszenty- féle irányzattal.26 Gyetvai János, aki nemcsak Baranya megyei, hanem Pécs városi főispán is volt, jelentésében szólt Pécs város gondjairól is. Különösen a bányavidékkel foglalkozott, ahol azon fáradozott, hogy a MESZHART bányászok elfogadják a „2 és V2 éves tervet”, valamint a vármegye és Pécs város törvényhatósága is tegye magáévá a 3 éves terv 2 és fél év alatti megvalósítását. A főispán a közellátásban a gabonabegyűjtés sikeres lebonyolítását tartotta legfontosabbnak. A közoktatás és az ideológia frontján Pécsett, a nagy egyházi és egyetemi centrumban a párt (az MKP) felé közeledés elé „tömörfái” áll. A rengeteg egyházi iskola és intézmény nehezíti a helyzetet. A főispán megkísérelte, hogy az egyetemi „falat is bevegye”, ezért szorosabb kapcsolatot épített ki az egyetemi tanári karral, a pedagógusokkal, a bírói, jogászi és ügyvédi rétegekkel. ígérte, hogy a bölcsészkart visszahozzák (a kommunisták) a pécsi egyetemre. Pécsett egy rádióállomást is szeretett volna a főispán létesíteni, de ezt sze23 MNL BaML X. 16. MKP Baranya Megyei Bizottsága iratai. IV/1. Közigazgatási és községpolitikai munka. 67. dosszié, 68. őe. Főispáni és alispáni beszámolók a megye politikai életéről. 1. Baranya megye és Pécs thj. Város főispánjának jelentése Szél Jenőnek, az MKP Közigazgatási Osztályához. 24 MNL BaML X. 16. MKP Baranya Megyei Bizottsága iratai. 67. dosszié, 68. őe. Főispáni és alispáni beszámolók a megye politikai életéről. 2. Baranya megye és Pécs thj. Város főispánjának jelentése az MKP KV Közigazgatási Osztályához. Keltezés nélkül [1948. február]. 25 Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt), Demokrata Néppárt (Barankovics-párt). Rozs 2016, 210. 26 Lásd: 24. sz. lábjegyzet. 396
