Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949).

Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949)

te egész hivatali ideje alatt ki volt téve a kommunista törvényhatósági tagok, illetve a Magyar Kommunista Párt (MKP) Pécs városi szervezete támadásainak.12

Boros István főispán,13 majd a főispáni székben őt 1945. december 24-től14 követő Kertész Endre feladata volt a közmunkák irányításán, a közellátás megszervezésén túl az élelmiszer-beszolgáltatások biztosítása. Baranya megye nem tudta teljesíteni a Vörös Hadsereg és a SZEB számára a beszolgáltatási tételeket, 600 vagon kukoricával adós maradt. Kertész főispán közbenjárására a szovjet katonai parancsnok elengedte az adósság lerovását. A pécsi közellátási biztosoknak sikerült a város számára havi 30 vagon lisztmennyiséget is biztosítaniuk, mivel a malomtulajdonosokkal előnyös szerződést kötöttek. A nemzeti bizottság tagjai felvetették, hogy Pécset mint ipari várost a kormány felmentette a beszolgáltatások alól, Kertész szerint ez a Pécs határában intenzív gazdálkodást űzőket nem mentesítette. Amikor a Baloldali Blokk pártjai támadást indítottak a kisgazdapárti főispánok ellen, Kertész Endre felajánlotta lemondását, de a rossz élelmiszerellátás miatt fellépő munkásküldöttségek azt nem fogadták el. Kertész főispán a B-listára került tisztviselők számára ingyenes kertészeti oktatást ajánlott fel. A Pécsett 1947. május 31-én megalakult hároméves tervbizottságról Kertész megállapította, hogy az egyetlen helyes kivezető út a gazdasági válságból a kötött gazdálkodás, mely az iparcikkekre is kiterjed. Az 1945 januárjában felállított pécsi igazoló bizottságok a közalkalmazottak közül csak alig 1-2%-ot illettek elmarasztaló ítélettel. Kertész közbenjárt a kiváló közigazgatási szakemberek, így közellátási kormánybiztos-helyettese, Kolta János B-listára kerülése ellen. A németek kitelepítésével kapcsolatban Kertész főispán úgy foglalt állást, hogy csak az egyéni bűnösök bűnhődjenek, az ártatlanok nem, tehát lényegében a főispán elutasította a kollektív bűnösség elvét.15 A szociáldemokrata Schuller Zoltán képviselő határozottan helytelenítette ezt az elvet és a törvényhatósági bizottság ülésein a baranyai, pécsi németség kitelepítése ellen foglalt állást.16 Kertész Endre 1947. december 6-ig töltötte be Baranya megye főispánjának tisztét.17

1945 decemberében kettéválasztották a főispáni tisztséget, egy Baranya megyei és egy Pécs városi főispán látta el ezután tisztét. Kertész Endre megyei főispán megválasztását megelőzte Münnich Ferenc kinevezése a Pécs városi főispáni székbe. Öt 1945. december 8-án iktatták be, és 1946. május 16-ig maradt pécsi főispán. Majd Boros István lett ismét főispán, de most nem a megyei, hanem a Pécs városi főispáni szék birtokosa,1947. november 6-ig.18

12 Rozs 2005, 25.

13 Boros István 1945. január 20-tól 1945. december 24-ig töltötte be Baranya megye főispánjának tisztét. Vargha 1985, 123.; Nagy 2010b.

M Vargha 1985, 123.

is Rozs 2005, 24.

i« Füzes 2002, 27-30., 40-44.

h Vargha 1985, 123.

is Nagy 2010b.

394