Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949).
Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949) kérdéseket fokozatosan átvette a törvényhatósági bizottság, illetve a végrehajtó hatalmat képviselő főispán, valamint a főispán döntéseinek végrehajtására hivatott köz- igazgatási adminisztráció. A végrehajtó hatalmat a kormány vidéken a főispáni intézmény útján érvényesítette. A 2. világháború alatti utolsó, majd a háború utáni első Baranya vármegyei főispánt, Nikolits Mihályt4 a Független Kisgazdapárt (FKgP)5 küldötteként beválasztották mind a nemzeti, mind a törvényhatósági bizottságba, valamint a kisgyűlésbe is. Nikolits nagy rutinja révén a közigazgatási kérdésekben meghatározó szerepet játszott: megalkotta a törvényhatósági bizottság szervezeti és működési szabályzatát, véleménye döntő volt az önkormányzati közgyűlés által tárgyalt igazgatási, gazdasági, szociális, közmunka stb. kérdésekben. A törvényhatóságok létrejöttével vezetőik kikerültek a nemzeti bizottságokból. A törvényhatósági vezetők csak Nikolits Mihály leváltásakor, Boros István főispáni kinevezésén, 1945. január 20-án jelenhettek meg a Baranya megyei nemzeti bizottság ülésén. Pécs város polgármesterének tisztjét a szovjet hadsereg bejövetelének másnapjától egészen 1945 júniusának közepéig a város két világháború közötti korszakának neves szociálpolitikus szakembere, a „Pécsi Norma” megteremtője, Esztergár Lajos töltötte be.6 Esztergár polgármester próbált alkalmazkodni az új hatalmi helyzethez, igyekezett együttműködni a megszálló hatóságokkal, részt vett a Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság ülésein, a város érdekeinek megfelelően befolyásolta a bizottság döntéseit. A polgármesternek jelentős szerepe volt a háború utáni városi közigazgatás beindításában, a városi közellátás és újjáépítés megszervezésében. A város vezetésében meghatározó szerepe volt Tolnai Józsefnek, a nagy politikai tapasztalattal rendelkező szociáldemokrata képviselőnek.7 Mellette a kisgazda Perr Viktor8 és a kommunista Tamás György polgármester-helyettes fejtette ki legtöbbször pártja képviseletében nézeteit a pécsi törvényhatósági bizottság ülésein.9 Esztergárt 1945 tavaszán népbíróság elé idézték „népellenes és háborús bűnök” vádjával.10 A köztiszteletben álló polgármester a kommunisták irányította pécsi sajtó támadásainak kereszttüzébe került, és bár a népbírósági perben felmentették, a polgármesteri tisztségről le kellett mondania. 1945. június 15-étől 1948. február 23-ig Tolnai József irányította Pécs városát polgármesterként.11 Tolnai nagy szakértelemmel vezette a városi közigazgatást, bár szin4 Nikolits Mihály 1944. november 30-tól volt másodszor Baranya vármegye főispánja 1945. január 20-ig, amikor átadta tisztét Boros Istvánnak. Vargha 1985,123.; Nagy 2010b. 5 A pártok megalakításáról és működéséről lásd: Rozs 2016. 6 Nagy 2010a; Nagy 2010e. 7 Vargha 1985, 124.; Nagy 2010e. 8 A Független Kisgazda Párt Pécs városi polgári tagozatának vezetője. Személyéről és politikai szerepéről lásd: Rozs 2010; Rozs 2016. 9 Rozs 2005, 24-25. 10 Rozs 2002, 90. n Nagy 2010e; Nagy 2010f. 393
