Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Rozs András: Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett (1944-1949).
Rozs András Közigazgatás a szovjetizálás korszakában Pécsett1 (1944-1949) A Baranya megyei és Pécs városi közigazgatás átalakítása, 1944. december-1945 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) és a Vörös Hadsereg révén érvényesülő szovjet hatalomgyakorlás mellett az ideiglenes magyar kormány csak korlátozott hatáskörrel rendelkezett. Baranya megyében 1944. november 29-étől Pécs város szovjet városparancsnoka, valamint a SZEB szintén szovjet helyi megbízottja képviselte nemcsak a politikai, hanem gyakorlatilag a közigazgatási hatalmat is. A politikai konszolidáció létrejöttéig Baranya megyében a kommunista Boros István töltötte be a szovjet és a magyar hatalmi intézmények közötti közvetítő szerepét. Ő a Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság elnökeként is befolyásolhatta a közigazgatási döntéseket. A megyei nemzeti bizottság a „felszabadulás” utáni első hetekben ellátta a közigazgatási feladatokat is, melyek elengedhetetlenek voltak a háború utáni élet megindulásához, tehát a nemzeti bizottság intézte a romok eltakarítását, az újjáépítés megindítását, az ezekhez szükséges közmunkák szervezését, az élelmiszer-ellátás megszervezését. Baranya megye és Pécs város közigazgatási vezetői - Nikolits Mihály főispán, Horvát István alispán, Esztergár Lajos polgármester, Vörös Mihály polgármester-helyettes, valamint a városi főszámvevő és a rendőrtanácsos - 1944 decemberében és r945 januárjának első napjaiban részt vettek a Baranya megyei nemzeti bizottság ülésein, és a pártok delegáltjaival együtt hoztak határozatokat a megyei és városi közigazgatás kérdéseiről.2 A hagyományos közigazgatás „reorganizálása” a 14/1945., illetve a végrehajtást szabályozó 1030/1945. számú rendeletek hatályossá válásával indult meg 1945 márciusában, Baranya megyében és Pécsett is. Pécs város ideiglenes törvényhatósági bizottsága r945. március 12-én alakult meg.3 Bár a törvényhatósági bizottság személyi összetételét a pártok delegálását figyelembe véve a nemzeti bizottság állapította meg, utóbbi politikai akarata a továbbiakban csak közvetve érvényesült, a közigazgatási 1 E dolgozat a Pécs Története Alapítvány kiadás alatt álló Pécs Története monográfia részére jelen szerző „Pártviszonyok, pártharcok és városigazgatás a koalíciós korszakban (1944-1949)” címmel írt tanulmányának része. A dolgozat nem tér ki a politikai viszonyokra, a pártok tevékenységére. E témákra lásd: Rozs 2016. 2 A Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság megalakulásáról és működéséről lásd: Rozs 2016, 192-193. 3 Füzes 1985,108. 392
