Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)

TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

Horváth Kázmér az 1940-es évek elején Forrás: A fotó Horváth Csaba tulajdona

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez írt levele a felháborodás első indulatában íródott. Az egész életében a nemzetiségek közti békén munkálkodó Horváth Kázmér romokban látta erőfeszítéseinek az eredményét. A gyászoló, négy fal közé húzódó, sokkos állapotban lévő város képét vetítette a belügyminiszter elé. A polgári közigazgatás vezetőit, köztük a razzia befejezését sürgető Nagy Miklós polgármestert lelkileg beteggé tette a fölöslegesnek és kegyetlennek ítélt vérfürdő. (1946 októberében, a Növi Sad-i perben ez nem volt enyhítő körülmény Nagy Miklós számára.)

Az 1941. január 31-i keltezésű nemzetvédelmi helyzetjelentése részletesebb adatokat tartalmaz. „Eddig bizonyos 11 német, 16 emigráns orosz, 30 magyar, 60 szerb és 168 zsidó család teljes vagy részleges kiirtása.” Ezek az adatok az áldozatok nemzetiségi megoszlása tekintetében jelentősen eltérnek a szakirodalomban közöltekétől. A 75 évvel az újvidéki hideg napok után előkerült forrás minden eddiginél jobban hangsúlyozza a rablás motívumának a jelentőségét a vérengzésben. „A szegény zsidót, oroszt és szerbet sem bántották s legtöbbször ezeknek információi alapján vették bírálat alá a gazdag szomszédokat.”

285